Hódolat – minek is?

2017. október 09. 07:56

A katalánok jól sejtik, hogy az önálló államalapítás igazolásához valami elnyomásra, gyarmatosításra, üldözöttségre, de legalább egy többségi failed state-re lenne szükség, de Spanyolország minden, csak nem failed state.

2017. október 09. 07:56
Seres László
Seres László
HVG

„Spanyolország már nem Francóé, hanem az Európai Unió egyik legliberálisabb, legdecentralizáltabb demokráciája, amely messzemenő önrendelkezési jogot biztosít régióinak. Ha a katalánok úgy érzik, ez kevés, vagy újratárgyalnák az alkotmány pontjait, vagy úgy látják, a spanyol büdzsé nettó befizetőiként nem annyi befektetést kapnak, amennyi járna, akkor tárgyalniuk kell Madriddal. Az viszont nem járja, hogy – önmagukat mártírszerepbe tolva – rögtön a kiszakadás mellett kardoskodnak, hiszen nem elnyomásból, diktatúrából menekülnek, hanem egy szabad társadalomból, amelynek többsége egyáltalán nem osztja a kiválást. Tényleg, és a spanyolok nem is népszavazhatnak a saját országuk sorsáról?

Koszovót nyilván sokan precedensnek tartják, de az miért nem precedens, hogy Európa és a világ számos más országából viszont az égvilágon senki nem akar kiválni, mivel békében elvannak egy államban a különböző nemzetiségek? A katalánok jól sejtik, hogy az önálló államalapítás igazolásához valami elnyomásra, gyarmatosításra, üldözöttségre, de legalább egy többségi failed state-re lenne szükség (így lett saját országa a zsidóknak a II. világháború után, és így lesz remélhetőleg egyszer majd hazája a sokat szenvedett kurdoknak is), de Spanyolország minden, csak nem failed state.

Néhány megosztott videó láttán könnyű szolidaritást vállalni a katalánokkal – de megkérdezte tőlük valaki, hogy ha így akarnak államhoz jutni, mit gondolnak a joguralomról? És hogy vezetőjük, Carles Puigdemont mégis mire gondolt, amikor közölte, »elnyertük a jogot, hogy legyen egy független államunk«? Mert ez így sok minden, de nem szabadság és nem demokrácia. És főleg nem autonómia.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Graf
2017. október 09. 16:52
Seres a Palesztínokról és a "very failed " zsidó kuszaországról is tudnál íly magasröptű elemzést írni? Nosza rajta .
Berecskereki
2017. október 09. 10:50
„A katalánok jól sejtik, hogy az önálló államalapítás igazolásához valami elnyomásra, gyarmatosításra, üldözöttségre, de legalább egy többségi failed state-re lenne szükség” (Mj. failed state) Az egyik kérdés; Katalóniában létre jött e az államiság, ha nem mi okozta? A másik kérdés; Katalónia elnyomott, gyarmatosított, üldözött terület volt? A kérdésekre a válasz a történelmében található. • A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről. • i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák). • i. e. 6. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal. • i. e. 7. század: görög települések a parton, Roses és Empúries. • i. e. 3. század: főníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilkar Barkasz települést alapított Barcino néven. • Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek. • 415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki. • 710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok. • 801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált. • 847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot. • IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Aragónia-Barcelonai ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása. • 1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra és szembeszegült a katalán hagyományokkal. • 1479-ben Katalónia Kasztíliához kapcsolódott megőrizve nyelvét és alkotmányát. • 1640–1652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte. • 1652-ben francia kézre került és a protektorátus alatt köztársaság formában működött, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Roselló, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett. • 1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet. • Katalónia a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
Mich
2017. október 09. 10:26
Hódolat – a libsibolsi seggfejeknek.
zakar zoltán béla
2017. október 09. 08:54
írírír....................
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!