Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
Nem akarhatunk olyan társadalomban élni, amelynek az ablakán sokévi „safe space” után egyszer csak bekopogtat a valóság.
„Ugyanez a »háborítatlansághoz való jog« iránti igény fogalmazódik meg román oldalakon is. Eszerint többségi honfitársainkat alapvető jogaikban sérti, hogy időnként találkozniuk kell a magyarság követeléseivel. Annyira egyértelmű a számukra a kérés jogtalansága, hogy nem is akarják visszautasítani, már a felvetés is zavarja őket.
Érdekes, hogy miközben egyre nehezebben viseljük el a miénktől eltérő véleményt, a magyar média – irányultságtól függetlenül – az iróniától a dührohamig terjedő reakciókkal illeti az amerikai egyetemeken elterjedt »biztonságos terek« (safe space) gyakorlatát. Ezek olyan helyek, ahol a szólás- és sajtószabadság nem érvényesül, mégpedig azért, hogy senkinek ne kelljen találkoznia bántó megnyilvánulásokkal, sőt kritikával vagy ellenvéleménnyel sem. Amivel nem is volna semmi baj, ha a »safe space«-ben szocializálódó hallgatóknak nem kellene egy szép napon kilépniük a Világba, amely nem mindig bánik kesztyűs kézzel a kizárólag pozitív élményekre berendezkedett széplelkekkel. Sajnos ez nem csak az egyénekre érvényes. Nem akarhatunk olyan társadalomban élni, amelynek az ablakán sokévi »safe space« után egyszer csak bekopogtat a valóság.”