Volt szerencsém látni Lukácsy György filmjét, az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című alkotást
Nem az 56 utáni megtorlós-vérengzős kor volt ez, hanem már az a Magyarország, melyhez a mai közelebb van, mint az 56 utáni vérengzős.
Egy valaki mégiscsak van, aki nagyon félt, s azt akarja, hogy ne csalódjak. Ismer, tudja, mennyire lelkizős vagyok.
„Most nem érek rá a szerelemre. Egy valaki mégiscsak van, aki nagyon félt, s azt akarja, hogy ne csalódjak. Ismer, tudja, mennyire lelkizős vagyok. A volt páromra, Kedves Ferire gondolok, akivel a mai napig kapcsolatban vagyunk. Nem tudom, mit hoz a jövő, annyira friss még a szakítás. Továbbra is nagyon szeretjük egymást.
Úgy érzem, ő volt a legtökéletesebb férfi az életemben. Egyelőre mindketten a magunk útját járjuk, és azt figyeljük, hogy mennyire hiányzunk a másiknak. Lehet ugyanis, hogy a szakításunk mégsem végleges…”