Egerszegi Krisztina hamarabb lett olimpiai bajnok, mint ahogy szerette volna
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
Nem egy család keresett már meg azzal, hogy úgy látja: túlságosan félénk a gyereke, nem akar a játszótéren a lába mellől mozdulni, nem meri szülinapokra elengedni, mert annál nyugodtabb helyzetekben is visszahúzódó, félénk, félős, s a szülei nélkül nem akar idegen helyen maradni.
Persze segíteni lehet és kell is neki, hiszen neki is kellenek barátok, s ő is szívesen játszik másokkal is. A szülők pedig ebben sokat tudnak segíteni. Ha elfogadják, hogy ő ilyen és kész, s ezért rövidebb bevásárlásra mennek a sarki kisboltba, „gyakorolni”. Ha sétálni a bevásárlóközpont helyett egy csendes parkba viszik. Ha akkor mennek a játszótérre, amikor még senki sincs, vagy csak kevesen vannak, s addig maradnak, amíg a gyereknek még jó. Ha elengedik a szülinapi zsúrra, de előbb érkeznek, mint a többiek, s az anyja marad, amíg szükséges. Kis lépésekkel előre, s csak addig, amíg a gyereknek jó. Így támogathatják a szülők a félénk gyereküket. S értékeljék benne azt, ami jellemzően sajátja a félénk gyerekeknek: a fantáziáját, a csendjeit, az érzékenységét, a jó eszét...
Az igazi elfogadáshoz hozzá tartozik az is, hogy észrevesszük a másik jó tulajdonságait. A gyereknek pedig a saját képességeit, tehetségét érdemes kibontakoztatni, ahelyett, hogy szociábilitásból „korrepetálnák”.