Brüsszel üzeni: nem kommentál

2016. szeptember 03. 15:17

Hajlamosak vagyunk Brüsszelről úgy beszélni, mintha valami elvont, tőlünk távol lévő politikai intézmény lenne. Pedig a legmagasabb szintű uniós döntéshozók egyike maga Orbán Viktor miniszterelnök. Interjú.

2016. szeptember 03. 15:17
Zupkó Gábor
Magyar Nemzet

Amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és a nem szavazatok kerülnek többségbe, a referendumnak lesz bármilyen jogkövetkezménye, hozhat fordulatot az uniós menekültpolitikában?

Nem vagyok jogász, de én a magyar kormány által kifejtett álláspontot úgy értelmezem, hogy amennyiben a nem szavazatok kerülnek többségbe, az európai uniós döntéseket előkészítő folyamatban a magyar Országgyűlés szerepe erősödne meg. Például ha az Európai Tanács előtt felvetődne a kvóták kérdése, a döntés előtt ki kellene kérni az Országgyűlés véleményét, ami vélhetően egy határozat formájában történne meg, amit a parlament vitatna meg. Miután ez megtörtént, a magyar kormánynak az Európai Tanács előtt ezt az álláspontot kellene képviselnie. Ezért vélem úgy, hogy a népszavazás nem érinti az Európai Unió döntési mechanizmusát. Arra vonatkozik, hogy a magyar álláspontot hogyan alakítsák ki. (...)

A kormányzati kommunikációban Brüsszel szinte ellenségképként jelenik meg. Van alapja ennek az üzenetnek?

Mit is jelent valójában az, hogy Brüsszel? Hajlamosak vagyunk Brüsszelről úgy beszélni, mintha valami elvont, tőlünk távol lévő politikai intézmény lenne. Pedig az Európai Uniónak Magyarország teljes jogú és megbecsült tagja, s a legmagasabb szintű uniós döntéshozók egyike maga Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Tanács szenior tagjaként a legtöbb stratégiai döntésben részt vesz, valamennyi szakmai tanácsülésen pedig jelen van a magyar kormány képviselője. A döntések jelentős része ráadásul egyetértésben, konszenzusban születik. Ezért el kell választani egymástól az októberi népszavazás jogkövetkezményét és az azt kísérő politikai kommunikációt. (...)

A korábban elfogadott, kötelező kvótáról szóló döntés pontosan milyen kötelezettségekkel jár Magyarországra nézve?

A tanács két határozata két éven belül százhatvanezer ember ideiglenes áthelyezését írja elő, Olaszországból és Görögországból. A döntések értelmében Magyarországnak kevesebb mint kétezer menedékkérő ügyében kellene eljárnia. A legfrissebb, júliusi adatok szerint eddig Magyarországra egyetlen menedékkérőt sem telepítettek át.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2016. szeptember 04. 14:10
Brüsszel nem kommentál, hanem azt csinálja amit az ENSZ-ben egyesek javasoltak, és ők ezt a javaslatot jónak látták: http://ktkj.blog.hu/2016/08/26/mit_nem_ertenek
catalina9
2016. szeptember 04. 11:13
Brüsszel nem kommentál. mondja ez a hülyegyerek: "Abszurdnak és aljasnak nevezte a magyar kormánynak a kvótareferendumról szóló kezdeményezését Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke (EP) egy szerdai interjúban " mi lenne, ha kommentálna?
catalina9
2016. szeptember 04. 11:12
brabant89 [Hozzászóló kiszűrése] 2016. szeptember 4. 09:59 "Az októberi népszavazás tehát nem az uniós mechanizmusra vonatkozik, hanem elsősorban belpolitikai jelentősége lesz." Hát brabant akkor mire föl hörög Schulz elvtárs? "...Abszurdnak és aljasnak nevezte a magyar kormánynak a kvótareferendumról szóló kezdeményezését Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke (EP) egy szerdai interjúban .."
brabant89
2016. szeptember 04. 09:59
"Az októberi népszavazás tehát nem az uniós mechanizmusra vonatkozik, hanem elsősorban belpolitikai jelentősége lesz." Gyakorlatilag mindenki ezt mondja a Fideszen kívül. (Nyilván Habonyék is tudják ezt, csak a hívők felé nem ezt kommunikálják.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!