A paksi bővítés körüli hercehurca miatt tanulságos lenne tudni, hogyan állunk most e tekintetben idehaza.
„A paksi bővítés körüli hercehurca miatt tanulságos lenne tudni, hogyan állunk most e tekintetben idehaza. Mert az biztos, hogy volt idő, nem is olyan régen, amikor Magyarországon tényleg sokan bíztak a nukleárisenergia-termelésben. A kérdőívek némiképp csalókák voltak ugyan, amikor a »Fontosnak tartja-e, hogy Magyarország áramszükségletének minél nagyobb hányadát állítsák elő belföldön?« kérdést rendre az követte, hogy »Tudja-e, hogy Magyarország áramtermelésének negyven százalékát Paks adja?«, de felmérésektől függetlenül is érződött: többségünkben nem idegenkedünk az atomerőmű működésétől, és egy új beruházástól sem. Tartok tőle, hogy ez mostanra megváltozott. És téved, aki azt hiszi, hogy ez »nemtelen« politikusok és »hozzá nem értő« környezetvédők esetleges támadásainak következménye. Nem, ez a tender nélküli beruházási megállapodás, majd a dokumentumok harmincévnyi titkosításának tudható be. Ugyanis józan ésszel egyik sem magyarázható.
A teljes titkosítás feleslegességét támasztják alá azok a dokumentumok is, amelyet Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra a minap Paks II.-vel összefüggésben. A 200 oldalnyi anyagból, amelyet az Európai Bizottság (EB) adott át Jávornak, felmerül jó néhány olyan kérdés, amely tisztázásra szorul az EB szerint. Ilyen például a kiégett fűtőelemek sorsa, amelyeket nem fognak visszaszállítani Oroszországba, hanem az erőmű területén maradnak mindaddig, amíg el nem készül a Mecsekbe tervezett végleges lerakó, ám erre a forgatókönyvre nem érvényes a beruházás környezetvédelmi engedélye. Kiderül a papírokból, ha nem használjuk fel menetrend szerint az orosz hitelt, annak bizony költsége lesz. Az EB kételkedik a megtérülési mutatókkal kapcsolatban is. Felvetik például, mi történik majd akkor, ha az áram piaci ára alatta marad a kormány által vártnak. Szóval nyilvánosságra került pár fontos részletkérdés, ám a Jávor által közzétett anyagban semmi olyan nincsen, amelyet ne lehetett, sőt ne kellett volna részletesen megbeszélni a magyar társadalommal. Igaz, vannak a dokumentumokban kitakart részletek, de ez így akkor is végtelenül kínos.”
Az Európai Bizottság úgy vélte, jó ötlet lesz megmutatni Európának, hogy a gonosz Elon Musk platformján, az X-en kívül van más alternatíva. Létre is hozták az oldalt – amelyre két év alatt mindössze negyvenen regisztráltak. Az égést Brüsszelben sikerként kommunikálták, majd gyorsan lehúzták a rolót.
A tárcavezető szerint a Lengyelországgal történtek azt bizonyítják, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz.
Íme Brüsszel titkos képlete.
„A kettős mérce intézményes alkalmazása esetében most már a látszatra sem adnak” – mondta az EP-képviselő a Mandinernek.
Az EU eddig távol tartotta magát a létfontosságú energiaforrás büntetésétől.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Megvan, mi szerepel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „bevásárlólistáján”. Ettől valóban leesne az oroszok álla.
Komoly izgalmakat hozott a Real Madrid és a Bayern München csatája.
