Döbrögi feltámadása

„Magyarország legtöbb településén ma kiskirályok uralkodnak, akik mindent megtehetnek. Ide jutottunk negyedszázad alatt: az igazságosabb, rendezettebb, kiszámíthatóbb világba vetett hit a tanácstermek izzó levegőjével együtt elillant, a tárgyalóasztalnál bólogatójánosok ülnek, az asztalfőt megint a kiskirály uralja, egy valóságos Döbrögi, aki kövérebb és magabiztosabb, mint valaha.

Döbrögi föltámadt, de sehol egy Ludas Matyi, hogy miheztartás végett elverje háromszor, mert akiből ebben az országban Ludas Matyi lehetne, Londonban mosogat, és a szülővárosa már csak akkor jut eszébe, ha onnan valaki ismerősnek jelöli a Facebookon.

A kiskirály számára az önkormányzatiság nem érték és nem eszmény, amellyel elszámolni tartozik a jövendő generációknak, hanem olyan út, amely átjárást biztosít a közvagyon és magánvagyon között. Az előbbi fogy, az utóbbi gyarapszik. Mivel a Döbrögik leleményesek, az amúgy is csökevényes magyar önkormányzatiságot sokféle módon képesek pusztítani, rombolni és meglopni. Több helyütt bevezették a holdingrendszert, amelynek az a lényege, hogy a település tulajdonában lévő közcégeket a »hatékonyságnövelés« és »rugalmasság« jelszavaival betagolták egy holdingvállalatba, s így kivonták őket a helyi önkormányzat ellenőrzése alól. Mivel a holdingvezér a kiskirály bábja, ők ketten azt csinálnak a közcégekkel, amit akarnak.”