A senki forradalma

„Ez az ünnep a senki ünnepe lett. Az a forradalom a senki forradalma. A nép forradalma volt, közösségi mozdulat, amely - úgy látszik - ledobja magáról azt a szakralizálást, amit a mai jobboldali hatalom akar vele csinálni. Hiszen ha Orbán Viktor előbb születik, ma már egyike volna a taszítóra stilizált „pesti srácoknak”. És még azok is maguknak tartják fenn az egyszemélyes rendszerdöntő ’56-os jogát, akik éltek már akkor. De: nem kell senkinek Szent István, akinek államából szomszédokat lenéző nagyképűség lett, nem kell 1848, mert az meg polgári forradalom volt, amelynek polgáriságából épp most próbál Houdini módjára szabadulni a hatalom. S hát világgá kiabálhatná a kormányfő a »pesti srácok« igazságát, ha nem volna komikus, hogy közben a tekintélyelvű - immár európai - jobboldali államiság mindenhatóságát hirdeti. Éppen azt, aminek baloldali, de a globális politika által megszabott változata ellen 1956-ban a közösség megmozdult. Nem kell ez az ünnep a hatalomnak, mert a szakralizáláson túl nem tud vele, mit kezdeni. Alakíthat emlékbizottságot a jövő évi kerek évfordulóra, ha annak tótumfaktuma a minden spájzban kommunistát sejtő házelnök, mondhatja a főszervező: bennünket nem a kommunista Nagy Imre érdekel, hanem csak a mártír. Mert, ha egyszer nem az érdekli őket, hogyan lett a kommunistából mártír, sose fogják megérteni sem őt, sem 1956-ot.”