Bernie Sanders: a szoci, aki megváltoztathatja Amerikát

„Sanders egyik legfontosabb programpontja szerint véget kellene vetni annak a gyakorlatnak, hogy nagyvállalatok pumpálják a pénzt a kampányokba (a téma legfőbb szószólójáról, a marginalizált Lawrence Lessigről itt olvashattok egy kifejezetten jó cikket). »Én nem képviselem a milliárdos osztály és a korrupt Wall Street-i emberek érdekeit, és a pénzük se kell nekem« – mondta. Emellett államosítaná az egészségügyet, kiharcolná az igazságosabb béreket, támogatja a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások rendszeresítését, feldarabolná a nagybankokat, és növelné az államapparátust. Továbbá biztosítaná az ingyenes egyetemi oktatást (legalábbis az állami egyetemeken, az olyan magánegyetemek, mint a Harvard vagy a Yale nyilván továbbra is fizetősek maradnának), a jelenlegi diákhitel-tartozások visszafizetését pedig azzal könnyítené meg, hogy megpróbálna beszedni évi hetven milliárd dollárt a Wall Street-től. (…)

Bár Sanders-t csak 24 százalék tekinti a múltheti demokrata tévé-vita nyertesének (Clintont pedig 54), a közvélemény-kutatások még mindig azt mutatják, hogy amennyiben a napokban lennének az előválasztások, csak minimális lenne a két jelölt közötti különbség: itt Clinton csak két százalékponttal vezet 37-35-re.

Sanders-t tehát még semmiképpen nem szabad leírnunk. Még ha vannak is gyenge pontjai, például fogalma sincs arról, mit kellene külpolitikai téren csinálnia (amit majd egy jó külügyminiszterrel talán ellensúlyozhat), feltesszük, hogy jó pár hónapig velünk marad még, és lesz lehetősége minél több embert megszólítani, és egyszerű, közérthető módon elmagyarázni, miért is van Amerikának (és persze a világ maradék részének is) olyan vezetőre szüksége, akitől nem idegen a társadalmi igazságosság elképzelése. Még ha nem is lesz elnök, érdemes Chomsky gondolataihoz visszanyúlunk, aki azt mondja: a Sanders-kampány hozzájárulhat ahhoz, hogy megváltozzon valami a demokrata fejekben, hogy pártja többi képviselője is progresszívabb vagy baloldalibb módon gondolkozzon.

Az pedig még jobb lenne, ha a progresszív gondolatok megmaradnának a választások után is, és nem csak úgy emlékeznénk rájuk, mint a 2015-2016-os kampány-időszak üde színfoltjaira.”