A Grexit biztonságpolitikai hatásai Európára

„Christos Manolas, a görög vezérkar korábbi vezetője szerint Európa fel sem méri jelenleg, hogy milyen fontos a biztonsága szempontjából országának tagsága az EU-ban és a NATO-ban. Interjújában elmondta, hogy a közel-keleti, észak-afrikai polgárháborúk miatt Görögország geostratégiai pozíciója elengedhetetlen a megfelelő védelem és reakcióidő fenntartása miatt. Ezzel kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy bár a görög válság – amelynek megoldása továbbra is bizonytalan lábakon áll – bár elhozhatja Athén kilépését az EU-ból vagy az eurózónából, ez korántsem jelenti azt, hogy a NATO-ból is ki kellene lépnie. A NATO-ban jelenleg is több tagország van, amely nem tagja az EU-nak, így ez a fejlemény az észak-atlanti védelmi hálóra nem feltétlenül lenne hatással.

A görög válság láthatóan tehát minden tekintetben meghatározza az európai kontinens jövőjét. Az eurózónában vetett hit megrendülése, a brit EU-tagságról szóló népszavazásra való hatás, a kontinens általános politikai egységében létrejött rés és a régió biztonságpolitikai kockázatainak növekedése mind az adósságválság számlájára írhatóak. Ezek közül jelenleg a biztonságpolitikai vetületről esik a legkevesebb szó, hiszen, mint láthattuk, ennek hatásai nem rendítenék meg komolyan a kontinens védelmi kapacitásait, sem annak stratégiai helyzetét. Azonban a jelenleg kulcsfontosságú menekültkérdésre Athén nélkül nehezen tudna megfelelően válaszolni Brüsszel, így Görögország kilépése az EU-ból vagy az eurózónából nem kis csapás lenne a szervezetnek. Hatalmas tétje van tehát az EU-s vezetők eheti tárgyalásainak, amelyek során csak bízhatunk benne, hogy sikerül elfogadható kompromisszumot kialakítani a kérdésben.”