Goodfriend a veteránklubban

„Felettébb hasznos volt pénteken a kicsiny, saját jogon parlamenti képviselettel nem rendelkező, szélsőséges párt, a Demokratikus Koalíció külpolitikai rendezvénye, amelyet a diplomáciai etikettet áthágva megtisztelt jelenlétével az ideiglenes amerikai ügyvivő. Hasznos volt, mert világossá tette: bármennyire is precíz forgatókönyv szerint igyekszik nyomás alatt tartani a magyar kormányt, az Egyesült Államok sem tökéletes játékos, olyan könnyű terepen sem, mint a szuperhatalommal összevetve kicsinyke hazánk. André Goodfriendnek együtt fotózkodni Gyurcsány Ferenccel vagy a magyar politika egyik legszélsőségesebb és legellenszenvesebb alakjával (utóbbira azért nincs objektív adatunk, mert izgágasága ellenére nem sikerült huszonöt év alatt olyan jelentőségre vergődnie, hogy a közvélemény-kutatók rendre megmérjék a személyes népszerűségét), Eörsi Mátyással nem látszik okos húzásnak.

Néhai Mark Palmer nagykövetként 1989-ben sokat lendített a rendszerváltás ügyén azzal, hogy nyíltan az akkori ellenzék mellé állt (azon belül kitüntetett figyelemmel kísérve az SZDSZ-t), csakhogy ő a jövő embereit támogatta egy Amerikára mint felszabadítóra tekintő közegben, míg Goodfriend a magyar választók által a süllyesztőbe küldött politikai hullákkal szövetkezik az Orbán-kormány ellenében.

Washingtonnak például tudnia illene: Gyurcsány nélkül soha nem szerzett volna a Fidesz kétharmados többséget, amelyet a múlt héten is ő maga védett meg a parlamentben azzal, hogy távol maradt egy szavazástól. Persze nincs könnyű dolga, ha Bajnai Gordon bukása után szövetségest keres Amerika: az utcai még nem, a baloldali parlamenti ellenzék már nem alternatívája a kétharmados hatalomnak. Erre utalt a konferencián Paul Lendvai is, amikor megjegyezte, a kormánynak ma nincs valódi politikai ellenzéke.”