A Horthy-kultusz Magyarországon valójában már rég nem Horthy személyéről, hanem az 1920–1944 közötti rendszer kritikátlan tömjénezéséről szól. Interjú.
„Hogy manipulált a hatalom által sugallt Horthy-kép, az nyilvánvaló, de milyen mértékben, erről lehet mondani valamit?
Persze: teljesen. Ebből a képből minden kritika kimarad, ez egy viktimológiai Horthy-kép, ami a magyar választó számára azt akarja bemutatni, hogy az ország történelme áldozathozatalok sorozata: míg mi szenvedtünk, mások támadtak minket. A Horthy-kultusz Magyarországon valójában már rég nem Horthy személyéről, hanem az 1920–1944 közötti rendszer kritikátlan tömjénezéséről szól. Ahhoz képest, hogy maga Horthy is képes volt némi önkritikára, meglehetősen szomorú, ahogyan ma rendszerét a hatalom instrumentalizálja.
Meddig lehet legitim egy párt számára folytonosságot vállalni a két világháború közötti időszakkal, és honnan kezdődik egy olyan rendszer bűneinek tisztára mosása, ami hatszázezer magyar zsidó haláláért felelős?
Szerintem, ha Horthy rendszerén a közjogilag 1944. március 19-ig tartó állapotot értjük, akkor több elemet fel lehet vállalni belőle jogfolytonossági, vagy morális szempontból is. Volt egy politikai elitje, ami ma is nagy segítségére lehetne ennek az országnak, én például sokat adnék érte, ha gróf Bethlen István újra megjelenhetne a magyar politikában és hozzá hasonló emberek határoznák meg azt, hogy mi a »polgári« és »jobboldali«. Bethlennek, Kállay Miklósnak, de akár Horthynak is komoly érdemei vannak 1944. március 19-ig. Ezt követően azonban Horthy emberileg és politikusként egyaránt csődöt mondott, Kállay és Bethlen pedig menekülésre kényszerült. A sors iróniája, hogy legfőbb érdemeik éppen abban vannak, hogy egy csomó dolgot megakadályoztak, amit ennek az országnak a politizáló közvéleménye követelt.
Mire gondol?
Ha a magyar parlamenten múlt volna, akkor már 1941-ben megszavazzák a zsidók deportálását. Új könyvemben (A Horthy-rendszer mérlege – Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon) le is vezetem, hogy a magyar politikai elit döntő többsége olyan mértékben követelte a »zsidókérdés radikális megoldását«, hogy kész csoda, hogy az a néhány józan ember, aki még valamilyen befolyással bírt, meg tudta ezt akadályozni. Tehát ezeket az embereket úgy lehet igazából megítélni, ha azt is bemutatjuk, milyen szörnyű körülmények között dolgoztak. Erre csak egy szó van: iszonyat. Ezt persze a jobboldal nem vállalja fel.”
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
A Le Figaro magyar tudósítója a CPAC legutóbbi, Millenáris Parkban megtartott gyűlését elemezte.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Természetesen a sofőr nem tudta a helyszínen igazolni, hogy van engedélye az átalakításokra.
