A magyar minden kétséget kizáróan finnugor nyelv, és az uráli nyelvcsaládba tartozik. Bámulatos, hogy a szakemberek mennyi bizonyítékot szedtek össze ehhez az elmúlt kétszáz év alatt, és bámulatos, hogy ezt most széles körben elérhetővé tudják tenni.
„Lehet néhol azt olvasni, hogy a finnugor eredet nem állja meg a helyét, mert azzal a sanda céllal dolgozta ki egy német, hogy a magyarokat megalázza, minthogy a finnugor népek cseppet sem előkelő vagy dicső rokonok. Ez a német – így a felvetés – bizonyára ügynök volt, aki »Habsburg hátszéllel« alkotta volna meg a finnugor elméletet, melyet nekünk magyaroknak muszáj volt sokáig tűrnünk és elfogadnunk, ám most már ideje, hogy lerázzuk magunkról s igazibb, méltóbb eredet után nézzünk. (...)
Akik ilyen feltevéseket gyártanak, azok a nyelvtörténetet nem objektív szaktudománynak gondolják (mint a fizikát), hanem olyasminek, amiben a megalkotó, a szerző emberi vagy politikai vélekedése, alantas (vagy éppen nemes) szándékai megjelennek. Azt hiszik, hogy a nyelvtörténet olyan, mint a történelem, amit elő lehet adni így is, úgy is: ki lehet belőle domborítani ezt is, azt is – azaz manipulálni lehet. A történelem valóban ilyen, hiszen ugyanazt az eseménysort elő lehet adni diadalként és tragédiaként, és előfordul, hogy más-más történészek – más érzelmektől vagy hatásoktól befolyásolva – ellenkező előjellel adják elő ugyanannak a korszaknak a történelmét.
Csakhogy a nyelvészet nem ilyen. Amit állít, az vagy működik, vagy nem (és ha nem, akkor új megoldással kell előállni). Ha jól van megcsinálva, akkor – a szerző személyétől függetlenül – az adott tényhalmazból mások is ugyanarra az eredményre jutnak. A nyelvészet persze adatokat szolgáltat a történésznek (valahogy úgy, ahogy a régészet, mely szintén objektív szaktudomány). Mivel a magyar nyelv uráli nyelv, a történésznek ezzel valamit kezdenie kell. Hogy került ide ez a nyelv? Az már a történész feladata (és szabadsága), hogy ezt interpretálja, hihető láncolatba helyezze. Talán arról is beszélhet, hogy jó ez nekünk vagy rossz. A nyelvésznek ennél könnyebb dolga van: ő csak az igazságot keresi és – mint a jelen esetben – meg is találja. Íme. A magyar minden kétséget kizáróan finnugor nyelv, és az uráli nyelvcsaládba tartozik. Bámulatos, hogy a szakemberek mennyi bizonyítékot szedtek össze ehhez az elmúlt kétszáz év alatt, és bámulatos, hogy ezt most széles körben elérhetővé tudják tenni.”
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Új módszertan és az elhanyagolt kínai források vezették Aydemir Hakan török kutatót a tudományos elmélethez: talán mégis Anonymusnak volt igaza. Még a székelyek vándorlása is követhetőnek tűnik!
Öt évvel az első magyar mise után ismét történelmi pillanatnak lehettek tanúi a magyar anyanyelvű katolikusok Csángóföldön: száznegyven év után megtörtént az első magyar keresztelő Bákóban.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A fiatal munkavállalók kötetlenül kommunikálnak, de ezt sok munkahelyen nem feltétlenül nézik jó szemmel.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
