„Honnan tudom, amit tudok?”

2012. november 30. 07:31

A magyar minden kétséget kizáróan finnugor nyelv, és az uráli nyelvcsaládba tartozik. Bámulatos, hogy a szakemberek mennyi bizonyítékot szedtek össze ehhez az elmúlt kétszáz év alatt, és bámulatos, hogy ezt most széles körben elérhetővé tudják tenni.

2012. november 30. 07:31
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám
Nyelv és Tudomány

„Lehet néhol azt olvasni, hogy a finnugor eredet nem állja meg a helyét, mert azzal a sanda céllal dolgozta ki egy német, hogy a magyarokat megalázza, minthogy a finnugor népek cseppet sem előkelő vagy dicső rokonok. Ez a német – így a felvetés – bizonyára ügynök volt, aki »Habsburg hátszéllel« alkotta volna meg a finnugor elméletet, melyet nekünk magyaroknak muszáj volt sokáig tűrnünk és elfogadnunk, ám most már ideje, hogy lerázzuk magunkról s igazibb, méltóbb eredet után nézzünk. (...)

Akik ilyen feltevéseket gyártanak, azok a nyelvtörténetet nem objektív szaktudománynak gondolják (mint a fizikát), hanem olyasminek, amiben a megalkotó, a szerző emberi vagy politikai vélekedése, alantas (vagy éppen nemes) szándékai megjelennek. Azt hiszik, hogy a nyelvtörténet olyan, mint a történelem, amit elő lehet adni így is, úgy is: ki lehet belőle domborítani ezt is, azt is – azaz manipulálni lehet. A történelem valóban ilyen, hiszen ugyanazt az eseménysort elő lehet adni diadalként és tragédiaként, és előfordul, hogy más-más történészek – más érzelmektől vagy hatásoktól befolyásolva – ellenkező előjellel adják elő ugyanannak a korszaknak a történelmét.

Csakhogy a nyelvészet nem ilyen. Amit állít, az vagy működik, vagy nem (és ha nem, akkor új megoldással kell előállni). Ha jól van megcsinálva, akkor – a szerző személyétől függetlenül – az adott tényhalmazból mások is ugyanarra az eredményre jutnak. A nyelvészet persze adatokat szolgáltat a történésznek (valahogy úgy, ahogy a régészet, mely szintén objektív szaktudomány). Mivel a magyar nyelv uráli nyelv, a történésznek ezzel valamit kezdenie kell. Hogy került ide ez a nyelv? Az már a történész feladata (és szabadsága), hogy ezt interpretálja, hihető láncolatba helyezze. Talán arról is beszélhet, hogy jó ez nekünk vagy rossz. A nyelvésznek ennél könnyebb dolga van: ő csak az igazságot keresi és – mint a jelen esetben – meg is találja. Íme. A magyar minden kétséget kizáróan finnugor nyelv, és az uráli nyelvcsaládba tartozik. Bámulatos, hogy a szakemberek mennyi bizonyítékot szedtek össze ehhez az elmúlt kétszáz év alatt, és bámulatos, hogy ezt most széles körben elérhetővé tudják tenni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 161 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
realista
2012. november 30. 23:15
Csak egyetlen apróságot kellene figyelembe venni - vezetéknév, keresztnév: mely népeknél ugyanaz a sorrend, mint a magyarnál. És ez nem csak véletlen, hanem nyelvtan - a bírtokos szerkezet miatt van. És ez csak néhány keleti népnél fordul elő!
nyugibb
2012. november 30. 11:16
Tényleg. Ez honnan tudja, amit tud? Olvasta a klotyónews-t?
KannibálTatárÚr
2012. november 30. 09:52
A finn-ugor rokonságot elsősorban a hasonló nyelvtan bizonyítja, nem a hasonló szavak mennyisége. A szavak hasonlósága alapján törökök, szlávok, de akár perzsák is lehetnénk. A hun-szkíta rokonságra utaló jeleket viszont még nem olvastam (nem is nagyon érdeklődtem). Egész biztos azért, hogy velük is volt kapcsolata az ősmagyaroknak.
Senye Péter
2012. november 30. 08:53
Van egy másik szempont is. Miért nem volt képes a magyarság ismert történelme során soha sem robbanásszerűen szaporodni? A nomád népek természeti vagy ellenséges csapás utáni létszámveszteséget követően egy-két nemzedéken belül visszanyerik lélekszámukat. Az az érzésem, hogy őseink nagyon rossz, de stabil természeti körülmények között éltek, ahol azért ellenséges támadás nem nagyon fenyegette őket. Genetikailag is alkalmazkodtak a drasztikus lélekszám változást soha sem okozó sivár környezethez és ezt a tulajdonságukat elvándorlásuk során is megtartották. Nyelvünket hozhattuk a messzi északról magunkkal, nem kellett feladni, mert alkalmasabb kommunikációs eszköznek bizonyult a befogadott népekénél.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!