Magyarország az első homokzsák, amelyet ki lehet hajítani a léghajóból

„Az energiaberuházások miért kerülik el Magyarországot? Nincs szándék, nincs rá szükség, vagy a magyar befektetői környezet ijeszti el a beruházókat?

Egyértelműen szükség van energetikai beruházásokra Magyarországon. A hálózat folyamatos karbantartást igényel, és az erőművi beruházások is esedékesek lennének ebben az évtizedben. Nem kétséges, hogy a jelenlegi beruházási szint alatta van annak, ami a biztonságos energiaellátáshoz hosszú távon szükséges; ha ez nem változik, az ellátás színvonala és biztonsága romlani fog. Az ok a rossz befektetői környezet. Mivel az európai energiaszektornak a pénzügyi nehézségek miatt vissza kell fognia a beruházásait, nagyon kemény a verseny az országok között a befektetésekért. Egy nagy nemzetközi tanácsadó cég energetikai partnere azt mondta nekem, Magyarország az első homokzsák, amelyet ki kell és ki lehet hajítani a léghajóból. Ma minden beruházásvágás úgy kezdődik, hogy a magyar projekteket törlik.

Ez rosszul hangzik. Ráadásul nemcsak az energetikai beruházások nem jönnek, a többi területen sem látszik aktivitás. Mi lenne a legfontosabb teendője a gazdaságpolitikának annak érdekében, hogy a beruházásokat serkentse?

Egy kapitalista társadalomban az állam legfontosabb feladata a magántulajdon szentségének és a szerződések betartásának a garantálása. Ez az alapja a gazdasági növekedésnek. Amennyiben megrendül a bizalom a magántulajdont védő jogintézményekben, egy modern gazdaság nem tud funkcionálni. Erre sok szomorú példa van.

Magyarországon is ez történt?

Történtek lépések, mint például a visszamenőleges hatályú törvénykezés, amelyek nem feltétlenül erősítették a jogintézményekbe vetett bizalmat. A legfontosabb feladat a jogrendszer kiszámíthatóságának javítása és a befektetői biztonság erősítése. Erre rövid távú, gyors megoldás nincsen, bizalmat éppen azzal lehet építeni, ha egy ország folyamatosan és konzisztensen tiszteletben tartja a befektetői szempontokat, akkor is, ha ennek az ellenkezője rövid távon politikai előnyökkel jár. Hangsúlyozni kell, hogy ez nemcsak - és nem is elsősorban - a külföldi befektetők iránt tanúsított magatartásra vonatkozik. Ma semmivel sem bonyolultabb Shell-részvényt venni, mint Molt, így a magyar középosztály is dönthet úgy, hogy külföldön fektet be.”