Csak a pénz számít a felsőoktatásban?

2012. március 12. 18:03

Idehaza az elit szónak még mindig valamilyen rossz értelemben vett, a múltból örökölt diszkriminatív felhangja van.

2012. március 12. 18:03
Móczár József
Pénzügyi Szemle Online

„Bár az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentésével és időzítésével nem lehet teljes mértékben egyetérteni, sokkoló hatása valamelyest rendet teremthet a rendszerváltás utáni felsőoktatás kaotikus állapotában. A mostani döntésekben ugyanis helyenként körvonalazódni látszik az, az elképzelés, hogy az államilag finanszírozott oktatást a legkiválóbb hazai egyetemeinkhez, a legtehetségesebb hallgatók képzéséhez rendelik.

Sehol a világon sincs elegendő pénz a felsőoktatásra. De amennyi van, azt megpróbálják rendkívül hatékonyan felhasználni. Hogyan? A legfontosabb szabály, amit alkalmaznak az, hogy az állami költségvetésből csak a legtehetségesebbek tanulmányait finanszírozzák, a legjobb egyetemeken. És nem keverik össze a »búzát az árpával«! Vagyis a teljesítmény-orientált társadalmakban csak az elitképzést finanszírozzák, elit tanári karral, elit professzori fizetésekkel. Nincsenek olyan hibrid egyetemek, mint nálunk, ahol az államilag finanszírozott diákok mellett költségtérítéses diákok is tanulnak nagy számban. A rendszerváltás előtt lényegében elitképzés folyt itthon is, de akkor csak az volt az egyetlen továbbtanulási lehetőség. Ma viszont a magán egyetemeken végzettek előtt is nyitva áll a tudományos életben, vagy a magasabb elméleti és gyakorlati tudást igénylő munkahelyeken történő elhelyezkedés. Vagyis nem jelent semmilyen hátrányt egy magán egyetemen szerzett diploma, legfeljebb költségesebb!

Idehaza az elit szónak még mindig valamilyen rossz értelemben vett, a múltból örökölt diszkriminatív felhangja van. Pedig ha meggondoljuk, hogy a kis létszámú, közel azonosan magas felkészültségű diákok oktatása mennyivel hatékonyabb az olyan csoportokénál, ahol a tanár azt látja, hogy kettészakad a csoport az órai munkában, a tananyag megértésében és tanulásában, akkor egyértelmű az elitképzés prioritása. Az elitképzés nemcsak a diákok számára hasznos, maguk a professzorok is sokat profitálhatnak tudományos kutatási eredményeiknek az egyetemi órákon történő tesztelésével.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2012. március 13. 10:54
Azt mondja: MOST látszik, hogy az a jó, ha "...az állami költségvetésből csak a legtehetségesebbek tanulmányait finanszírozzák, a legjobb egyetemeken.." Miről beszél Ön? Amennyire tudom az előző kormányzat is ezt vallotta, csak a mostani kormánypárt leszavaztatta az intézkedéseit az "elitjével"... Persze az "elit" szó tényleg pejoratív. Mert milyen alapon? Milyen teljesítményre jár előjog? Milyen előjog!? Ha az "elit" szót alkalmazzuk, abban a születési, és anyagi előjogok érvényesülése van, nem pedig a személyes rátermettség. A közösség pénzéből a legjobbakat kell támogatni, hogy a legjobb munkaerőként a legtöbbet adhassák vissza (közvetlenül adóban is...) a közösség számára.
Öreg
2012. március 12. 20:41
Ez a lényege a reformnak! Az eddigiekben nem volt követelményekkel mérhető kiválasztódás, csak a támogatás megszerzése érdekében létszámnövelés. A racionális változásoknak meg kell történni és ez a kontraszelekció végét is jelentheti!
kulalak
2012. március 12. 20:04
Jó vitaindító. De ezt a Pénzügyi Szemle online kiadásában? Ezekbol az atalakitasokbol (videki foiskolak) ugyanugy nem lehet jol kijonni mint a kiskorhazak, szarnyvonalak stb. atalakitasi terveibol. Pedig muszaj.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!