Kódolva van a magyar gazdaságba az eladósodottság és a tőkeszegénység, vagy megtörhető a hagyomány?
„Magyarország történelmében visszatérő jelenségként figyelhető meg a Nyugathoz való felzárkózás vágya és az eladósodás. Hazánk az utóbbi százötven évben háromszor is nekirugaszkodott a Nyugat utolérésének: először az Osztrák–Magyar Monarchia idején, másodszor 1949–1989 között, majd a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban. A nyugatosodás megvalósításához a kormányok – belső erőforrás híján – rendre eladósodtak, miközben a mindenkori ellenzék a kölcsön- és hitelfelvételeket árulásként, az ország szuverenitására leselkedő veszélyként élte meg.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
