Wermer András, a győzelem mérnöke

2010. szeptember 08. 11:54

Mindannyian, akik a politikai és üzleti marketing-stratégia területén dolgozunk, az ő köpönyegéből bújtunk ki.

2010. szeptember 08. 11:54
„Wermer András volt az, aki a politikusokkal felismertette, hogy a politikai kommunikáció és cselekvés befogadója fogyasztó, aki épp úgy gondolkodik, érez, dönt, mint a fogyasztó általában. A kampányok nem a választó- vagy állampolgároknak szólnak, hanem a politikai fogyasztóknak. Ők pedig nem a terméket keresik – egy jobb porszívót, ami jobban porszív, mint a régi, nem a finomabb italt, ami édesebb, mint a Pepsi – hanem egy érzést, jobb jövőt, boldogságot, nyugalmat, békét. Saját maguk és gyermekeik álmait vetítik bele a politikusba és pártjába, és ezen álmokat féltik az ellenféltől. (...) Bill Clinton mondta volt, »ha elmondtad egyszer, akkor mondd el még egyszer, majd harmadszor és negyedszer is, és mikor már nagyon unod, akkor tudhatod, hogy még mindig nem mondtad elégszer.« András mindezt tudta, ám, ami a legnehezebb, képes volt minderről meggyőzni azokat a politikusokat is, akikkel együtt dolgozott. És hittek neki, elhitték, hogy teremthetnek egy új világot, ahol az általuk és híveik által elképzelt jövő elkezdődött. Sőt: nem csupán hittek neki, hanem csinálták, ismételték, új nyelvet tanultak, új szavakat és fogalmakat használtak és ismételték, míg mindenki, akit szerettek volna meghallotta, megérezte, ismerte és saját álmait látta bele. András persze tudta, hogy a politika, bár a tömegkultúra része, nem (csak) Hollywood: az álmok álmodása csak addig működik, ameddig az álmok politikai cselekvéssé, a hétköznapi életet befolyásoló, ott is megélhető, tapintható változássá alakulnak. Az álom különben rémálommá változik, a szép szavaknál csak egy rosszabb van: az üres szó. (...)

Wermer András ebben a világban, ezért a világért élt. Álltunk szemben, volt, hogy ő volt a győztesekkel, másszor én. Később sokszor vitatkoztunk egymással, mosolya megnyugtató, kisugárzása átható volt akkor is, mikor nem értettünk egyet. Kritikusai – köztük én is – sok apróbb és nagyobb tévedést rótak a szemére, döntései, saját szerepének értelmezése nem mindig állta ki az idő próbáját, erkölcsi zsinórmértékünk nem volt azonos. Ám a nagy, közös életünk kereteit meghatározó dolgokban igaza volt. Mindannyian, akik e szakmában – a politikai és üzleti marketing-stratégia területén – dolgozunk, az ő köpönyegéből bújtunk ki. RIP.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bogla
2010. szeptember 08. 19:03
Megnyugodtam, odaát épp a lényegét nem értik abból, amit Wermer tanított: nem lehet akármit eladni az embereknek! Bár ezt, sajnos, néha itt sem értik (lásd 2002 és 2006).
sky.net
2010. szeptember 08. 13:58
bele is lehet szrni a politikai mosóporos flaskába mert annyit is ér , az egész... ez derül ki lépten nyomon
várúr
2010. szeptember 08. 12:02
Hát nem mind bújtunk ki Wermer köpenyéből Braun eeetárs. Én biztos nem. Wermer előtt is volt sikeres politikai kampány (mdf), páran akkor is olvastuk az angolszász politikai marketing szakirodalmat és hozzátettük a magunkét. Más kérdés, hogy a jobboldalon valóban csak mr. Wermernek sikerült egy időre guruvá válnia. Ez is inkább a korszerű(bb) fideszt minősíti és degradálja a kisgazda, kdnp, stb. gagyit. "Erkölcsi zsinórmértékéről" meg épp az ön helyében szót se szólnék.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!