Rákóczi Ferenc tábornoka szorgalmazta az első magyar hírlap megjelenését

Esterházy Antal grófnak köszönhetjük az első magyar lapot, amelyből könnyen lehet, hogy csak hat jelent meg öt év alatt.


Esterházy Antal grófnak köszönhetjük az első magyar lapot, amelyből könnyen lehet, hogy csak hat jelent meg öt év alatt.


A Rákóczi-szabadságharc nyolc éven át tartott. Nyolc év hősiesség, harc és szenvedés. De mi vezetett oda, hogy a fiatal Rákóczi Ferenc 1703-ban az élére állt?


Az anyjától elszakítva, a császár foglyaként nevelkedett és még arról is I. Lipót döntött, hová utazzon tanulmányútra az ifjú Rákóczi.


„Amennyiben a Tisza Párt nyerné a választást, akkor nem Magyar Péter alakítana kormányt, hanem a globáis, multinacionális cégek” – jelentette ki Sneieder Tamás.


Az 56-os veteránok szerint a választás egy „új szabadságharc és új pozsonyi csata lesz”, ezért arra kérik a választókat, hogy támogassák a kormánypártok jelöltjeit.


Napra pontosan 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. A 33 részes sorozatunkban a szabadság fejedelme előtt tisztelgünk. Az első fejezetben születése körülményeit mutatjuk be.


Egyértelmű az üzenet, ez köti össze a két országot.


A kép mellé Ukrajna magyarországi nagykövete a Nemzeti dal kezdő sorait írta.


Rákóczi hű barátja az volt, amit a „kuruc” szó takar a múló évszázadok magyarjai számára: egy hiteles harcos, aki szembe szegült az idegen uralommal és sosem mondott le a magyar függetlenségről.


Aki legkésőbb akkor számonkéri rajta, hogy éltében mit össze nem hordott a nevében. Mert van a magyarok Istenének humora! Kohán Mátyás írása.


November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.


A kápolnai csata után nyúlt tintáért és papírért.


Pojácák, ripacsok, képmutatók és fizetett ügynökök páváskodnak nemzeti hőseink 1956-os heroikus műve körül.


A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.


A rejtélyes életű tábornok hadimérnöki teljesítménye a szabadságharc aranylapjai közé tartozik. Egy ideig méltatlanul elfelejtették, de mára film is született titokzatos életéről.


Történészek szerint a komáromi események, eredmények példátlanok a magyar szabadságharcon, sőt az európai horizonton végig nézve is. Klapka György akarata érvényesült, Magyarország legnagyobb örömére.


Félek, hogy nyomorult módon meghalok! – írta segélykérő levelében a korábbi hadvezér gyereke. Bekövetkezett…


Ma is olyan idők járnak, amikor elmondhatjuk: nekünk nem igazunk van, hanem igazunk lesz!


Deme László, nyugalmazott királypárti százados egy cikkben legyalázta az 1848-as forradalmat és annak hőseit.


Hogy Franciaország, Nagy Britannia, vagy épp Belgium miket művelt. És igazuk is van.
