Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
A miniszterelnök szerint újra egy birodalom veszélyezteti Magyarországot.
Hogyan látta fiatalemberként 1956-ot Égi Pál, az 56-os Szövetség elnöke? Az évfordulón beszélgettünk vele.
A hivatalos ünnepség kiemelt meghívottjai a szeptemberi dunai árvíz elleni védekezésben részt vevők és családtagjaik.
Innen visszatekintve ötvenhat olyan volt, akár egy halálos szerelem: igaz, mély és pusztító.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul, annak a dolgát már ránk bízták. Veczán Zoltán írása.
A házelnök szerint nem csak oroszok kezén szárad magyar emberek vére, hanem áttételesen nyugati politikusok kezén is.
Nem az a fő baj, hogy egy új párt hajol le érte, hanem az, hogy a hatalmon lévők eldobták.
A szabadságot akartuk, ki is vívtuk, és a megtartásához vártuk a segítséget. Mi az 1956-os forradalom tanulsága? A nagyhatalmakkal szembeni józan bizalmatlanság.
Az író, újságíró Obersovszky Gyula Táncsics-díja is kalapács alá kerül.
A szovjet fővárosban írták meg azokat a cikkelyeket, amelyeket a román alkotmányba be kellett illeszteni.
Nagy M. Boldizsár korábban már belebukott zsidóellenes cikkeibe, most pedig október 7-e kapcsán „Izrael dekolonizációjáról” ír.
A globális hatalmi rendszer szerint Ukrajna ma ugyanolyan szabadságharcot folytat az orosz birodalom ellen, mint amit annak idején a magyarság folytatott.
A Peti meg a kulából gyúrt Magyar Péter semmit sem szeretnek jobban, mint e kor hiú gyönyörét.
Ez ugyanaz a fajta, mint aki nyugati seggfejként beáll az Iszlám Állam harcosai közé.
A forradalom hersegve habzsolja fel saját gyermekeit, és nem úgy tűnik, hogy bármelyikük megfeküdné a gyomrát.
