Az EU-s pénzek ára: ki fizet a végén? – Bóka János és Nógrádi György a Stratégában

A hazai választási meglepetések mögött egy sokkal nagyobb, globális átrendeződés zajlik.


A hazai választási meglepetések mögött egy sokkal nagyobb, globális átrendeződés zajlik.


A kontinens saját döntéseivel fékezi a digitális korszakba való belépést.


A NATO-ban sokan úgy látják: Európa biztonsága szempontjából nem az lesz a veszélyes, ha az amerikai elnök tényleg kivon 5000 katonát Németországból.


Egész Európát magukkal ránthatják a németek.


Svédországban például sosem látott mértékben lőtt ki a hadiipar.


Jürgen-Joachim von Sandrart szerint az, hogy „ez nem a mi háborúnk”, korunk egyik legostobább mondatai közé tartozik.


A szintetikus szerek térnyerése strukturálisan átalakítja a kínálatot és növeli a kockázatokat.


A Politico szerint Orbán Viktor veresége után a patrióta pártok újragondolják a viszonyukat az amerikai elnökkel.


A Guardian által megszólaltatott elemzők szerint ugyan a magyar miniszterelnök vereséget szenvedett, de az európai patrióta erőket még nem sikerült megtörni – bár ők nagyon reménykednek ebben.


„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.


„Ideje újragondolni az átlagbérek mítoszát.”


Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.


Az amerikai alelnök egyértelműen kiállt Magyarország mellett, és élesen bírálta az uniós bürokráciát.


Nagy siker ez hazánknak.


Európa vezetői már a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, a következmények beláthatatlanok.


A fosszilis energiahordozók kiszámíthatatlansága miatt egyre többen keresnek stabilabb alternatívákat.


Valahol történelmet írnának, valahol megtörték az átkot.


Rob Schneider azért támogatja Orbán Viktort, mert távol tartja Magyarországot a háborútól, valamint az Európában zajló multikulturális katasztrófától.


Már nem csak regionális a fenyegetés.


Saját maguk cáfolták meg a rezsim korábbi állítását.
