Kapás Boglárka vicces videóban kommentálja, hogy kijutott az ötödik olimpiájára
„Nagyon szerencsés vagyok veletek!” – fogalmazott az úszónő.
Az általában csupa mosoly úszónő befejezi a pályafutását, amire tudatosan készül. Kijutott az ötödik olimpiájára, s lapunknak adott interjújában elárulta: mennyi áldozattal járt az élsport, mitől van „herótja", miről álmodnak a férjével Párizs előtt.
Nyitókép: Facebook/Magyar Úszó Szövetség/Derencsényi István
***
15 évesen már olimpián szerepelt, azóta korszakos egyénisége lett a magyar és a nemzetközi úszósportnak. A már a – szintén úszó – férje nevét is viselő Telegdy-Kapás Boglárka világ- és Európa-bajnokként, olimpiai bronzérmesként, 31 esztendősen keretbe foglalhatja a pályafutását. Az év végén visszavonuló sportember a minap az országos bajnokságon teljesítette 200 pillangón az olimpiai A szintet, s készülhet Párizsra – párjával együtt. A mosolygós közvetlen, méltán népszerű „Bogi” próbálja megélni az utolsó időszakát, s pszichológusok segítségével igyekszik feldolgozni a változást.
2008-ban Pekingben még csak belekóstolt az olimpiai hangulatba, 29. lett 400 méteres gyorsúszásban. Emlékszik még rá?
Persze, szinte mindenre emlékszem ma is.
Most pedig az ötödik ötkarikás megméretésére készül. Sokáig üldözte a kiküldetési szintet. Mennyire volt nehéz teljesítenie?
Úgy érzem, hogy ez volt a legnehezebb az öt közül! Még 15 évesen sem éreztem azt, hogy ennyire meg kell érte küzdenem, mint ahogy most ezért. Sokkal jobban értékelem. Át tudom élni, hogy valóban mekkora dolog az, hogy egyáltalán egy ember ki tud jutni egy olimpiára. Párizsra egyébként elégé nehezek a szintidők minden úszásnemben, úgyhogy valószínűleg ezért is tartott kicsit több ideig, hogy megússzam. De nagyon boldog vagyok, mert nekem most óriási dolog, hogy kijutottam.
Korábban bejelentette: 2024 az utolsó éve versenyzőként. Mindenből az utolsókat éli át: világbajnokság, országos bajnokság, majd olimpia és végül rövidpályás világbajnokság decemberben Budapesten. Hogy lehet az, hogy miközben fogait összeszorítva küzd egyre felszabadultabbnak látszik?
Nagyon nagy nyomás volt rajtam, mert magamnak szerettem volna bizonyítani: képes vagyok kiharcolni az olimpiai szereplést. Mindig is úgy képzeltem el, hogy abbahagyom az úszást, nem várom meg, hogy teljesen eltűnjek úgymond. Tudom, hogy nem a csúcson vagyok, pedig az lett volna az álmom, hogy ott fejezem be. Ahogy telt az idő, úgy éreztem, az butaság: egyrészt honnan tudja az ember, hogy a csúcson van, másrészt, ha meg ott van, akkor nyilván benne van, szereti, és csinálni akarja.
Szerintem időzítésben pont jól eltaláltam azt, hogy még van bennem annyi erő, hogy méltóságteljesen tudjak visszavonulni.
De érzem azt, még négy évet biztos nem tudnék jól végigcsinálni.
Volt szerencsém látni, ahogy 2016-ban olimpiai bronzérmes lett 800 gyorson, ahogy 2019-ben világbajnoki címet szerzett 200 pillangón. Utóbbi után szinte elnézést kért, hogy nem lett jobb az időeredménye. Ön is értékelte már a pályafutását?
Már tavaly óta elkezdtem,
igazából ez egy gyászfolyamat, hogy meg kell válnom az úszástól.
Nem tudom, hogy mindenki számára így van-e, nem nagyon látok példákat arra: hogyan kell visszavonulni. Két pszichológus is segít nekem ebben, hogy minél tudatosabb legyen ez az egész időszak. Hogy átéljem, hogy mindenből például az utolsó versenyemen veszek részt. Ötéves koromtól pörgetem folyamatosan magam előtt, hogy milyen volt például a legelső élményem az uszodában, a legelső olimpiám, és a többi. Tehát mindent most egy kicsit újraélek.
Talán meg is szépül minden, holott a kívülállók arról keveset tudnak, mennyi lemondással az élsport, jelesül az úszás. Ön hogy élte ezt meg?
Soha éltem meg ezt úgy, hogy nagyon sok áldozatot hozok. Persze az utóbbi 3-4 évben sokszor van, hogy nehezen ugrok be a vízbe, amit nagyon hidegnek érzek. Rengetegszer beugrottam, és már herótom van egy kicsit. De aztán a végén mindig túl tudom tenni magam rajta. Összességében mindig is imádtam az úszást. Nekem szép pályafutásom volt. Akkor is így éreztem, nem csak utólag szépült meg.
A tökéletes befejezés egy olimpiai érem lenne... Maradjunk annyiban, hogy jelen állás szerint a 200 háton egyéni csúcsot úszó, ezzel jelen állás szerint szintén csapattag férjével, Telegdy Ádámmal együtt indulhat a párizsi olimpián. Először házastársként. Álomszerű?
Nagyon bízunk benne, hogy így is marad a kvalifikációs határidő lezárultával is! Ez volt az álom, hogy együtt tudjunk kimenni. Közösen ez már a harmadik olimpiánk lenne, ez a lehető legjobb forgatókönyv. A 200 pillangó mellé megpróbálnám még a kvótaszerzést 400 gyorson és 400 vegyesen. Mindkettőben egyelőre csak egy-egy magyar teljesítette a szintet, és kettő indulhat. Talán beférnék másodiknak, mert jó lenne egy bemelegítő szám is Párizsban.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nagyon szerencsés vagyok veletek!” – fogalmazott az úszónő.
Ezt is ajánljuk a témában
A 15 évesen az olimpiára készülő tehetség lapunknak mesélt a hirtelen jött népszerűségről, Hosszú Katinka gratulációjáról, a sport és a tanulás összeegyeztetéséről, edzőjéről, barátairól és a Párizsra hangolódásról. Interjú!
Ezt is ajánljuk a témában
Az országos bajnokságon visszatért úszót világklasszissá nevelő edző elemezte a tokiói bajnok teljesítményét, hiányosságait, reakcióit. Azt is elárulta: önmagán kívül ki lesz a világcsúcstartó legfőbb ellenfele 200 pillangón. Interjú!