FTC: az Európa Liga-főtábla megvan, a BL-csoportkörért a Young Boyst kell kiverni

Már az első találkozón is tapasztalhattuk, hogy a Slavia Praha teljesen más kategóriát képvisel, mint a Fradi korábbi két selejtezőbeli ellenfele, a koszovói Pristhina vagy a litván Zalgiris.

Az Üllői úti mérkőzés első félidejében – kisebb meglepetésre – is már a cseh bajnok játszott fölényben, a letámadás ellenszerét nem nagyon találta Peter Stöger együttese. Azonban a szerencse a Fradi-játékosok mellé állt, (s valljuk be a visszavágón sem engedte el Fortuna istenasszony a mieink kezét), hiszen a vendégek ukrán védője, Tarasz Kacsaraba, a kapus, Ondrej Kolár és egy Üllői úti göröngy az évtized öngólját hozta össze, s hiába támadott többet a második játékrészben is a rivális, egy jogos büntetővel 2-0-ra növelte előnyét az FTC, és ez maradt a végeredmény is.

hiszen éppen azért, mert szerencsétlen körülmények között vesztették el az első mérkőzést, joggal gondolták azt, hogy behozhatják kétgólos hátrányukat, már csak azért is, mert a Ferencváros története során még soha nem nyert a Slavia vendégeként.

Ám hiába vezettek számos ígéretes akciót a hazaiak, az első komolyabb helyzet a Fradi előtt adódott: egy Uzuni – Tokmac összjáték után a kenyai-norvég légiós, a selejtezők nagymestere kis híján túljárt Kolár kapus eszén.  

Ezután több veszélyes lövést hárított a ferencvárosi védelem, mindig volt egy bevetődő láb vagy fej, vagy éppen az ezúttal is rendkívül magabiztos Dibusz Dénes volt a végállomás.

Ám

a csereként beállt szenegáli, Abdallah Sima ezúttal is bizonyította, hogy remek labdarúgó, kitűnően centerezett, és a korábbi cseh szövetségi kapitány, Josef Masopust fia, Lukás pontosan érkezett, és vezetést szerzett a Slaviának. Egy félidő után tehát ugyanúgy állt a párharc, mint szűk egy hete a Groupama Arénában.

A második játékrészben még inkább fokozta a nyomást a prágai rivális, egyre inkább tűzbe jött a 15 ezer cseh drukker is, hiába villant többször is a román válogatott, Nicolae Stanciu, Dibusz Dénes lassan a mezőny legjobbja lett.

ha kellett, szabálytalankodtak, ha a helyzet úgy hozta, kicsit többet maradtak a földön a kelleténél (ebben Botka Endre és Aissa Laidouni járt az élen), a nyomás talán Eldar Civic bírta legkevésbé.

A bosnyák hátvédről tudni kell, hogy a Fradi előtt öt évig játszott Csehországban, ebből két idényt húzott le a Slavia fő riválisánál, a Sparta Prahánál, érthető, hogy nem ő volt a hazai publikum első számú kedvence. A 79. percben egy bedobás előtt – kissé amatőr módon – összeveszett egy hazai drukkerrel, Stieler játékvezető jogosan figyelmeztette egy sárgával, majd öt perc után Civic ismét elragadtatta magát, csúnyán odarúgott Plascsicsnak, így a hazai közönség üdvrivalgása közepette mehetett is zuhanyozni.

Nem csoda, hogy a meccs utolsó öt perce (plusz az öt perc hosszabbítás) hihetetlen izgalmak között zajlott, de a sors könyvében az volt megírva, hogy a Ferencvárosnak kell továbbjutnia. Elismerve azt: jó nagy adag szerencse is kellett mindehhez, hiszen

Vagy akár úgyis fogalmazhatnánk: nem véletlen, hogy a Fradi az elmúlt három évben már harmadszor vívja ki valamelyik nemzetközi kupában a főtáblára jutást (két éve az Európa Ligában bizonyítottak Tokmacék, tavaly – 25 év után – a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutás sikerült, míg a Slavia kiverésével már az EL főtáblája biztos), hiszen egész egyszerűen megtanulta, miként kell megvívni ezeket a nemzetközi kupapárharcokat.

S mindeközben az is kiderült: a magyar bajnok a Bajnokok Ligája playoff körében a román Kolozsvárt kiverő svájci Young Boys ellen újra történelmet írhat: amióta 1993-ban útjára indult a BL, magyar csapat még egyszer sem jutott kétszer egymás után a főtáblára. Zöld-fehérek, újabb rekordokra felkészülni!

Nyitókép: MTI/EPA Martin Divisek