A történelem vége utáni fejezet

2018. november 24. 12:13

A liberális politika a rá egyre inkább jellemző dogmatizmussal számos országban marginalizálta magát. Ugyanakkor a liberalizmus, mint eszmerendszer, értéktartalmú kötöttség egyre kívánatosabb hiánycikk.

2018. november 24. 12:13
Kovács János

„A liberális demokráciák gazdasági és kulturális kisugárzása a világ meghatározó részét mintakövetésre buzdította, ami az ún. Nyugatnak, a nyugati politikai elitnek – saját sikereiken és ideáikon felbuzdulva, a megváltozott nemzetközi hatalmi képlethez igazodva – missziós tudatot adott. Csaknem három évtizeddel később a liberális demokrácia az egykori »magországokban« is a válságát éli, miközben a világ országainak egyre szélesebb csoportja gyarapítja az autoriter rezsimek és a hanyatló demokráciák lajstromát. A liberális demokrácia őrzőinek szerepében tetszelgő politikusok, közvélemény-formálók a populizmus, a nacionalizmus, a bezárkózás és protekcionizmus, Európában az euroszkeptikus, szuverenista és identitárius retorika felerősödésének veszélyéről szónokolnak. Eközben a multipolárissá vált világban regionális hatalmak igyekeznek új pólussá válni, s saját gazdasági és hadászati potenciáljukkal, kulturális és humántőkéjükkel gravitációs pontot képezni, mintát adni, paradigmát váltani.

Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok alábbhagyott a »demokrácia-export« szándékával, miközben a »liberális nemzetközi rend« gyengeségeit, törékenységét gyakran kiemeli, illetve maga is kiaknázza. (...)

Emlékezetes Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök vitája a demokrácia mibenlétéről. Orbán a 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében példaként állította be a világ »illiberális demokráciáit« (a felsorolt példák egyike sem valódi, európai értelemben vett demokrácia, még bizonyos demokratikus intézmények meglétével együtt sem), majd beszédének nemzetközi visszhangja miatt később több kísérletet tett az elhangzott kifejezés újradefiniálására, immár a »kereszténydemokráciával« azonosítva a liberális demokrácia »alternatíváját«. Angela Merkel a 2015. február 2-i budapesti látogatása alkalmával megtartott közös sajtótájékoztatón oda is szúrt Orbánnak: »Nem tudok mit kezdeni az illiberális szóval a demokrácia összefüggésében.« A vita hátterében egy közkeletű félreértés/félremagyarázás áll. A liberalizmus – genezisét, a klasszikus liberalizmust tekintve – nem állt mindig a demokrácia pártján. Az általános választójogot például sokáig ellenezte – így egyszerre került szembe a társadalmi hierarchiát és az előjogok rendszerét védelmező (korabeli) konzervatívokkal, és az általános választójogot, egyenlő, közvetlen és titkos szavazást követelő munkásmozgalmakkal és kiszolgáltatott, jogfosztott tömegekkel. Ugyanakkor a liberalizmus megtermékenyítő hatása nélkül nem létezne a mai értelemben vett demokrácia és jogállamiság. Ezért is hangzik nevetségesen Orbán Viktor 2017. április 26-i parlamenti felszólalása keretében elhangzott azon mondata, miszerint »az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek«. A liberális demokrácia – mint politikai berendezkedés – ugyanis nem szinonimája egy önmeghatározása szerint liberális kormányzatnak. (...)

Az »offenzív« (proaktív) liberalizmus, mint politikai entitás alacsony válságkezelési potenciáljával, tömegek inspirálására képtelen, kimért technokratizmusával és társadalommérnökségével, gyakran megmutatkozó szociális érzéketlenségével, a liberalizmus természetének ellentmondó, rá mégis egyre inkább jellemző dogmatizmussal, a globalizáció hatásainak nem kellően árnyalt megközelítésével számos országban marginalizálta magát. Ugyanakkor a liberalizmus, mint eszmerendszer, értéktartalmú kötöttség egyre kívánatosabb hiánycikk azokban a társadalmakban, amelyek szabadságjogaikban, a demokratikus nyilvánosságban, a teljesítményt elismerő, szabad versenyben és kiválasztódásban korlátozottak, ahol a kormányzati hatalom számára a demokratikus intézmények csupán akadályok, eszközök, díszletek, a polgárok pedig iránymutatásra vágyó alattvalók, s ahol korrumpálással, függésben tartással, fenyegetéssel és széleskörű tudatmanipulációval épül az illiberális állam.”

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kálmi
2018. november 26. 10:56
Amit a mai liberálisok akarnak és művelnek az az anarchia. Kívánja a nyavalya!
Vakfolt
2018. november 26. 08:16
"A liberális politika a rá egyre inkább jellemző dogmatizmussal számos országban marginalizálta magát. Ugyanakkor a liberalizmus, mint eszmerendszer, értéktartalmú kötöttség egyre kívánatosabb hiánycikk." Hihetetlen, hogy ezt a szart már megint, még mindig el lehet sütni! A liberalizmus pont olyan mint a kommunizmus, nagyon jó az alapgondolat, csak mindig szarrá válik a megvalósítás! Hát persze.
Szvidrigajlov
2018. november 25. 09:16
A demokrácia egy hatalom korlátozáson alapuló döntéshozatali és végrehajtási mechanizmus. Nem több, de nem is kevesebb. A demokrácia nem rendelkezik ideológiai töltettel. Ha így lenne Miltiadészt, vagy Periklészt vajon melyik ideológiához kellene sorolnunk? A liberalizmus a szabadverseny és a nemzeti integráció ideológiája, azaz ideológia, a konzervativizmus is az, meg a szocializmus is. A mai liberalizmus is egy ideológia, csak épp semmi köze az eredetihez. Sokkal inkább szocialista, mint liberális. A mai liberalizmus a globális finánctőke ideológiája, a szabadverseny, így épp az eredeti liberalizmus ellensége, avagy ellentéte. A globális finánctőke globális integrációt erőlteti - számára a munkaerőnek és a fogyasztónak nincs országa, nemzetisége, vallása, identitása, családja, avagy ha van ezek lényegtelenek és elhanyagolandók - így a globalitás a nemzetállam és minden személyes, közösségi identitás ellensége. Nemzeti-tradicionális elkötelezettségűek nem lehetnek liberálisok a szó mai értelmében, mert ez paradoxon. Ez a paradoxon semmisíti meg szép lassan a nyugati fősodor politikai erőket, mint pl. a CDU, vagy a francia jobboldal. De ez a paradoxon semmisíti meg a szocilaista politikai erőket is. Ugyanis az a neoliberális, vagy szocialista aki nemzeti válassztásokon globális ajánlatot tesz a lokális választónak, az a lokális választó számára értelmezhetetlen, sőt érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes. Ez pedig megsemmisíti a szocialista politikai erőket is. Helyesebb tehát lokalista és globalista politikáról elmélkedni. És tekintve, hogy a globalista politikák elképzelhetetlen erővel és anyagi háttérrel, "hatalommal" rendelkeznek, ezt a hatalmat csak "hatalommal" lehet korlátozni. A hatalommegosztás új frontvonala a globális hatalom és a lokális hatalom megosztása. A lokális hatalom nem lehet más, mint a nemzetállam, más értelmezhető keret nem alakult ki és logikailag is nehezen elképzelhető más hatalommegosztási szint. A nemzetállam a globalitás hatalomkorlátozója, emiatt alapesetben szükségképpen a neoliberalizmus ellenkezőjét kell képviselje, különben nem tölti be a rendeltetését, a hatalom korlátozását. De ez meg alapvetően azt igényli, hogy a nemzetállam ne legyen megosztott, vagy megosztható, ezért a nemzetállamon belüli hatalommegosztási elvek fognak sérülni, a globális hatalom korlátozására hivatott nemzetállamban a "checks and balances" nem működhet (valójában a "checks and balances" nem más, mint a globalitás eszköze a nemzetállam, mint hatalomkorlátozó tényező megtörésére). Így viszont a nemzetállam kénytelen visszalépni a liberális állam alapkocepcióitól is, illiberális lesz, különben nem tölti be a rendeltetését. Ez az én álláspontom....mint elemzőé....
night watch
2018. november 24. 21:25
"A liberális demokrácia – mint politikai berendezkedés – ugyanis nem szinonimája egy önmeghatározása szerint liberális kormányzatnak." Tudjuk, a Szovjetúnió meg a béketábor sem volt kommunista. De a kommunizmusra, ha jól csinálják, olyan nagy szükség van, mint egy falat kenyérre. "a kommunizus, mint eszmerendszer, értéktartalmú kötöttség egyre kívánatosabb hiánycikk"
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!