Merkel csak névleges kereszténydemokrata volt

„Ha visszatérünk az Angela Merkel által fémjelzett korszakra, és megpróbáljuk a legfontosabb politikai döntéseket a klasszikus ideológiai értékek mentén értelmezni, akkor azt kell mondanunk, hogy a meghatározó kormányzati döntéseknek nem túl sok közük volt a konzervativizmus, de még kevesebb a kereszténydemokrácia értékeihez. Merkel és adminisztrációja több mint egy évtizedes regnálása csak névlegesen volt kereszténydemokrata. Sőt! Sokkal inkább a modern liberalizmus »progresszív« értékeit és a globalizmus szereplőinek érdekeit segítette, képviselte és építette Európa-szerte.

Mert hogyan is lehetne kereszténydemokratának nevezni azt a pár­tot, amelyik politikai döntéseivel egyre inkább feloldotta a klasszikus család fogalmát. Amely lépéseket tett a homoszexuális kapcsolatok családként való értelmezéséért. Amely egyre kevésbé támogatta a keresztény egyházakat abban, hogy fontos társadalmi feladatokat lássanak el a kormányzat mellett, esetleg helyett. De miként is lehetne kereszténydemokrata az a kormányzat, amely saját országára és Európára szabadította az idegen kultúrájú, sokszor ellenséges bevándorlók tömegét. Vagy az, amely a multikulturális társadalom hasznosságában hitt és hisz máig is. Végül pedig mit is mondhatnánk azokról a politikusokról, akik a lokálpatriotizmus helyett jobbára a globális gazdaságfilozófiát és a neo­liberális logikát kezdték el lépésről lépésre képviselni.

Tény, hogy Merkel gazdaságpolitikai lépései megvédték Németországot a válságtól. A munkanélküliség még mindig alacsony, a makro- és mikrogazdasági mutatók magasan szárnyalnak. Németország megtartotta, sőt megerősítette vezető szerepét a globalizálódó világban. Mindeközben modern liberális ( »progresszív« ) társadalomfilozó­fiát követett és erőszakolt rá több európai országra, erodálva a kontinens hagyományos értékeit és magát a kereszténydemokrácia fundamentumait. Azaz a Merkel-korszak nem volt érdemben kereszténydemokrata időszak.”