Felzárkózási pályán

„Jó hírt közölt tegnap a Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország bruttó hazai terméke 2017 utolsó negyedévében a nyers adatok szerint 4,4, a munkanapok eltérő számát figyelembe véve (ahogy az Eurostat is teszi) 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Így az elmúlt évben a GDP összességében 4,0, a kiigazított adatok szerint pedig 4,2 százalékkal emelkedett. Miért jó hír ez? Egyrészt azért, mert az utóbbi tíz évben csupán egyszer, 2014-ben tudott négy százalék fölött növekedni a magyar gazdaság; másrészt ezzel a teljesítménnyel ismét az EU éllovasai közé tartozunk, hisz az unió tavalyi átlaga épp hogy meghaladta a két százalékot.

(...)

Mindez jó hír a kormánynak, de nem kedvez az ellenzéknek, mert április 8-án a szavazófülkékben az emberek többsége elsősorban saját anyagi helyzetének javulása tudatában és annak folytatódása reményében fog dönteni egyik vagy másik párt listája és jelöltje mellett, nem pedig a szombaton kezdődő választási kampány során hallott, látott szlogenek, délibábos ígéretek, botrányos álhírek és személyeskedő, lejárató akciók alapján. A kormánypártoknak az a fő gazdasági üzenetük, hogy a nemzeti-keresztény-polgári kormányzás folytatása esetén fokozatosan, kiszámíthatóan tovább javulnak az emberek élet- és munkakörülményei, munkája, teljesítménye alapján mindenki évről évre gyarapodhat, előre léphet vágyai, tervei megvalósításában. Ahogy Orbán Viktor egy hete a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén fogalmazott, már »kezdünk jól kinézni«, és ha a magyar választópolgárok bizalmából kormánya a következő négy évben folytathatja, befejezheti a 2014 és 2018 között elindított fejlesztéseket, akkor reális cél, hogy négy év múlva minden magyar polgár úgy gondoljon magára, hogy »a mi országunk rendben van és jól néz ki«.”