Valós félelmek

„Eközben az MSZP-t a Fidesz-ügynököket emlegető Botka Lászlótól megszabadító bukott miniszterelnök párttársa, Molnár Csaba a csak rá jellemző Joker-vigyorral és félelmetes mimikával veti oda az ATV stúdiójában: »Mondhatnám azt, hogy nekünk lett igazunk, de ez egy fölösleges triumfálás lenne«. Amiből egyértelműen következik, hogy a nagy rivális, az expárt történelmi léptékű megroggyanása láttán a DK-nál azért jó néhány láda pezsgő elfogyott a napokban. Mindazonáltal sokadszor tesszük fel a kérdést: ez a csapat akar kormányozni? Amelynek tagjai a jelek szerint jobban utálják egymást, mint a nagy politikai ellenfelet? De ott van a Jobbik is, háttérben a veszprémi éjszaka »rémével«. Nekik, az egykori radikálisoknak jobban menne a kormányzás, karöltve a korábban minden fideszes megnyilvánulásban Mussolinit látó ballib táborral? Biztosan nem gondolják komolyan, bár ez viccnek is durva. Persze ott van a már említett Molnár Csaba – hihetetlen, de – exminiszter által felhozott s rögtön letagadott, ismerős forgatókönyv is. Vagyis a pozíciók osztogatása, az egzisztenciák bebiztosítása egy újabb négyéves, minden tét nélküli ellenzéki időszakra. Alighanem ez lenne a legkényelmesebb a folyton veszekedő, lassan a Jobbik felé is ajtót nyitó csipetcsapatnak, hiszen a kormányzati eredmények nyomán egyre nehezebb valódi programot állítaniuk, erre lassan már kísérletet sem tesznek, pláne, hogy az újabb vegyes vágott, ha összeáll, közös elképzeléseket nyilván nem is tud majd vázolni, lévén számos témában gyökeresen eltérnek az álláspontok.

Úgyhogy ha nem is túl erős, mégis az egyetlen jogos félelem a józanul gondolkodókban legfeljebb amiatt lehet, hogy ez a hataloméhes konglomerátum esetleg kormányra kerül.”