Beköltözött a félelem a tanári szobákba

„2007-ben az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal tagjai megírták a közoktatás megújításának lehetőségeit taglaló Zöld könyvet, amelynek egyik fejezete – részben a McKinsey-jelentést is felhasználva – a pedagógusokkal összefüggő problémákról szólt. E Zöld könyvből is tudjuk, hogy nagyon kevesen jelentkeznek pedagógusnak, a pályára alkalmas fiatalok száma ennél is alacsonyabb, és még csekélyebb azoké, akik eltérő szociális hátterű gyerekeket is képesek lennének együtt oktatni. Igaz, arra sem alakítottak ki semmilyen ösztönző rendszert, hogy a jó pedagógusoknak kedvük legyen hátrányos helyzetű településeken oktatni. Bár már tíz éve is mindent tudtunk arról, hogy a pedagóguspálya rosszul fizetett, és a tehetséges fiatalok nem fognak tömegével jelentkezni, mégis, a kezdő pedagógusbérek korrekciójának a Zöld könyvben is olvasható javaslatát Hiller István akkori oktatási miniszter – a pénzügyi válságra hivatkozva – 2008-ban elbuktatta.

Az Orbán-kormány megpróbált ugyan valamit korrigálni a béreken, de az életpályamodellt a pedagógusszakma és az oktatásközgazdászok megkerülésével dolgozta ki, aminek következtében a fizetésekbe átgondolatlanul csorgatta be az összes pénzt. A minőségi munkát ösztönző pótlékokat megszüntette, a bérfejlesztés pedig érzéketlen volt a pályán elért eredményekre, a megszerzett szaktudásra, az iskolai végzettségre. Ráadásul a fizetésemelésről szóló jogszabályokat többször is módosította a kormány, így nem is azt kapták végül a pedagógusok, amit eredetileg ígértek nekik. A kabinet figyelmen kívül hagyta az évtizedek alatt összegyűlő nemzetközi és magyar tudásanyagot, a különböző ajánlásokat, így a McKinsey-jelentést és a Zöld könyvet is, de nem törődött a kormánypárt oktatási szakpolitikusainak véleményével sem. Az életpálya bevezetésével párhuzamosan osztatlanná tette a tanárképzést, bevezetett egy kötelező gyakornoki évet, miközben a kezdő bér jelenleg épphogy csak meghaladja a szakmunkás-minimálbért. Ez nem vonzó annak a fiatalnak, aki sokéves egyetemi tanulás után kezdi el a pályáját, és például családalapítás előtt áll.

Az életpályamodellen még két éve is módosítani lehetett volna, ekkor jelent meg ugyanis az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet kiadványa, A közoktatás indikátorrendszere 2015. A szerzők – Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia – jelezték, hogy a pedagógusok korösszetétele miatt óriási pedagógus­­hiány várható a közeljövőben. Kimutatták, hogy 2001 és 2013 között folyamatosan csökkent a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya, miközben jelentősen nőtt az 50–59 éves korcsoportba tartozóké.”