Ukrán vita: meddig megy el Porosenko elnök?

Badó Zsolt kárpátaljai újságíró írása

A kijevi parlament által elfogadott új ukrán oktatási törvény durván sérti a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvű oktatásra vonatkozó alkotmányos jogát. Ezután a soknemzetiségű országban a nem ukránok számára csak óvodai és elemi iskolai szinten (az 1-4. osztályokban) és csak az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben biztosítják az anyanyelven történő tanulás lehetőségét.

Az új törvény számos nemzetközi szerződést sért, de több ponton az ország alkotmányával is ellentétes. Ezért a nagy többséggel elfogadott jogszabály megvétózását kéri Petro Porosenko elnöktől az ukrán parlament három nemzetiségi képviselője, a román Hrihorij Timis, a bolgár Anton Kissze és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Vétózásra kéri az államfőt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja ukrán kormányzója is, aki köztudomásúan Porosenko elnök embere. Nyilatkozatban tiltakozott rögtön a magyar és a román külügy, azóta a bolgárok, lengyelek, moldávok, sőt az oroszok is csatlakoztak. Brenzovics László személyesen találkozott Ukrajna elnökével az ügy kapcsán, és most a kisebbségek azt várják a nyugatbarátként ismert államelnöktől, hogy visszaküldje a jogszabályt a parlamentnek átdolgozásra.

Miért valószínű mégis, hogy Porosenko alá fogja írni a törvényt?

Először is: az elnök a törvény elfogadásakor azonnal nyilatkozatban üdvözölte azt, kijelentve, hogy az új törvény „kulcs az oktatás jövőjéhez, s általa kompetens, patrióta, s a világ felé nyitott generációkat nevelhetnek ki az országban”.

Ettől persze még vétózhatna, hiszen az ukrán politikában soha nem elvek mentén hozzák a döntéseket.

Ennél fontosabb, hogy az összeomlás határára jutott Ukrajnában a szélsőjobboldali pártok és szervezetek azok, akik tömegeket tudnak kivinni az utcára. Márpedig ha egy országban annyi fegyver van a polgári lakosságnál, mint Ukrajnában, ezzel fokozottan számolni kell. Porosenko az utóbbi időben mindig nagyon ügyelt arra, hogy a nyíltan antiszemita és kisebbségellenes nacionalistákat ne haragítsa magára, rendszeresen tesz feléjük gesztusokat.

A törvényt egységesen támogatják az ukrán média meghatározó szereplői, és az ellenzéki blokk kivételével a parlamenti pártok is. A közösségi média mellett a sajtóban is felerősödött a már korábban elkezdődött magyar- és kisebbségellenes kampány. Ha tehát az elnök a korábbi véleményét megváltoztatva, most a szomszédok nyomására mégis vétózna a magyar, román, lengyel és velük együtt az orosz kisebbség védelmében,

Mindezek ellenére még az is elképzelhető, hogy az elnök ezt is felvállalná…

Csakhogy vasárnap az USA kijevi nagykövetsége a Twitteren üdvözölte a szerintük minden szempontból előremutató oktatási reformtörvényt. Épp ez az, ami miatt vélhetően Petro Porosenko nem fog vétózni – amennyiben nem változik az amerikai álláspont. A mostani ukrán kormányzatra ugyanis az amerikai szövetségesei vannak a legnagyobb befolyással. A kormány tagjai a fontos döntések előtt rendszeresen egyeztetnek az amerikai nagykövettel, ami nem meglepő, hiszen amerikai támogatás nélkül az ukrán állam rövid időn belül összeomlana. Közben több európai ország is gratulált a törvényhez, például Finnország kormánya hatmillió euróval segíti majd a jogszabály végrehajtását, jelentette be Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter.

Mindezek fényében úgy tűnik, indokolt volt a magyar külügy szokatlanul kemény fellépése, amiért hálásak a kárpátaljai magyarok. A lehető legmagasabb szinten foglalkozik a magyar kormány a kárpátaljai magyar iskolarendszer felszámolását célul kitűző törvénnyel, hiszen hétfőn a miniszterelnök személyesen egyeztetett Brenzovics Lászlóval ez ügyben. Köszönettel tartozik a kárpátaljai magyar közösség a magyar ellenzéki pártoknak is azért, hogy ügyük mellé álltak – a magyar parlamenti pártok mindegyike elítélte az ukrán törvényt.

Ugyanakkor minden arra utal, hogy nem a kárpátaljai magyarok hiányos ukrán nyelvtudása vagy a magyar miniszterelnök és Oroszország elnökének jó viszonya motiválta a törvényalkotókat, sokkal inkább a jóval nagyobb és ukrán szempontból veszélyesebbnek tartott orosz kisebbséggel szembeni bosszúvágy. Ezt igazolja, hogy 2007-ben már az akkori, ugyancsak nacionalista oktatási miniszter rendeleti úton betiltotta a nemzetiségi iskolákat Ukrajnában – igaz akkor még a nemzetközi felháborodás miatt visszakozni kényszerült.

Egyébként eddig is minden kárpátaljai magyar szülőnek volt joga és lehetősége is arra – ha úgy látta jobbnak –, hogy ukrán iskolába adja gyermekét. Ezt a kizárólag magyarok által lakott falvak esetében úgynevezett ukrán bázisiskolák és iskolabuszok segítségével oldják meg jelenleg. Több magyarlakta település magyar iskolájában is indultak ukrán tannyelvű osztályok a korábbi években: elég volt, ha néhány szülő kérte. Nagydobronyban és Kisbégányban személyesen meggyőződhettem arról, hogy kizárólag magyar gyerekek jártak az ukrán osztályokba. Mindezek ellenére a magyar szülők döntő többsége még mindig ragaszkodik a magyar iskolához, de ha minden így marad, akkor hamarosan már csak ragaszkodott.

Lilija Hrinevics oktatási miniszter a törvény elfogadása után azzal indokolta a nemzetiségi iskolák felszámolását, hogy például a kárpátaljai magyar diákok többsége nem beszéli az államnyelvet, ez pedig leküzdhetetlen hátrány a számukra az érettséginél és egyetemi felvételinél. Uljana Suprun ukrán egészségügyi miniszter a Mandinernek egyenesen arról beszélt, hogy az ukrajnai kisebbségek is ukránok, egyébként pedig nincsen semmi probléma, csak feltüzelte magát Magyarország.

A kárpátaljai magyar és román oktatási szakemberek több mint húsz éve kérik az ukrán kormányzatot arra, hogy az államnyelvet a nemzetiségi iskolákban az idegen nyelvek tanítási módszereivel oktassák. Ugyanis a magyar és román kisiskolások számára az ukrán valójában egy idegen nyelv. Kormányok jönnek, mennek, de ez a kérés eddig minden oktatási kormányzat haragját kiváltotta. Mi az, hogy Ukrajnában az államnyelvet idegen nyelvként oktassák? Erről szó sem lehet – harsogják.

Ennek megfelelően továbbra is

Ennek köszönhetően a magyar iskolák tanulói már első osztályban annyira le vannak maradva, hogy közülük azok, akik nem járnak különórákra, érettségiig sem tanulnak meg ukránul beszélni.

Mit változtat ezen majd az új oktatási törvény? Továbbra is ugyanolyan rossz módszer szerint tanulják majd az ukránt, az eddigi 11 év helyett négy évig. Azt követően, ötödik osztálytól pedig ukránul kell majd megérteniük a matematikát, a fizikát, Ukrajna történetét és a földrajzot, ha egyáltalán megmaradnak ezek a tantárgyak, hiszen az új törvény tantárgyakat kíván összevonni, amerikai mintára.