Meddig bírja Ukrajna? – Mandiner Harctér
61 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai képviselőház Ukrajnának. Mire lehet elég?
Évtizedekig járt nyolc náci háborús bűnös nyomában, de csak az üldözöttek haláltáborokba szállításáért felelős Adolf Eichmannt sikerült elfognia a Moszadnak.
Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad évtizedekig járt nyolc náci háborús bűnös nyomában, de csak az üldözöttek haláltáborokba szállításáért felelős Adolf Eichmannt sikerült elfogniuk – írta a Háárec című izraeli újság honlapja hétfőn.
Nyolc nácit kerestek
A Moszad történeti osztályának most megnyitott, de már 2007-ben elkészített tanulmánya szerint a szervezet összesen nyolc nácit próbált élve vagy halva kézre keríteni a második világháborúban a zsidók és az emberiség ellen elkövetett bűneik miatt, de végül csak Eichmannt sikerült elfogniuk 1960-ban Argentínában, majd törvény elé állítani Jeruzsálemben. Alois Brunnert, Eichmann segédjét 1961-ben szemtől szemben látta, de nem ölte meg a szervezet ügynöke – Damaszkuszban a Georg Fischerként élő náci maga nyitott ajtót neki. Később levélbombákkal próbálták megölni Brunnert. Az első akciót maga Jichák Samír későbbi miniszterelnök szervezte meg ellene: egy – hamis arab néven dolgozó – régi ügynököt mozgósított, és személyesen adta át neki Európában a halálos küldeményt, amelyet egy damaszkuszi postahivatalban sikeresen fel is adtak Brunner számára. Át is vette, fel is robbant, de csak a szemén sebesült meg.
Újabb levélbomba
Húsz év múlva Ausztriából adtak fel számára egy újabb levélbombát, de a szerencse ekkor is elpártolt a Moszadtól, és Brunnernek csak az ujjai sérültek meg átvételekor a postán. Eichmann segédje végül nyolcvankilenc évesen halt meg 2001-ben. Fontos célpont volt Walter Rauff SS-parancsnok, a gázkamrák elődjének megalkotója, akinek a teherautók kipufogógázával működő, „mozgó” gázkamráiban több mint százezer zsidót gyilkoltak meg. Őt elfogták a háború után az amerikaiak, de Szíriába szökött, ahol a hadsereg hírszerző tanácsadója lett. 1949-ben Olaszországba, majd onnan Chilébe távozott, ahol 1962-ben letartóztatták. Azonban megtagadták kiadatását Németországnak, és szabadon engedték. 1978-ban került a Moszad listájára, amikor – néhány éves szünet után – Menáhem Begin miniszterelnöksége idején felújították a nácik elleni vadászatot.
Chile
Két ügynök 1980-ban Chilébe utazott, hogy végezzen vele. Két napon át házának közelében vártak rá, de hiába. Ekkor a kapuhoz mentek, de Rauff kutyája hevesen ugatott, egy chilei asszony kijött az épületből, és kiabálni kezdett velük, hogy mit keresnek ott, és végül dolgavégezetlenül távoztak. Ezzel a nácival végül a rák gyilkos kórja végzett négy év múlva, hetvenhét éves korában. Noha már 2007-ben elkészült, de a Jad Vasem Holokauszt Intézet csak ezen a héten tette fel honlapjára a nácivadászatról készült egykori tanulmányokat, amelyek megismertetnek a titkosszolgálatnak a nácik kézre kerítésével kapcsolatos egykori történeteivel, a Josef Mengele elleni akció sikerével, valamint a többiek elleni elszalasztott lehetőségekkel.
(MTI)