Győztesek világának bajnoksága

„A bővítés ellenzőinek legfőbb érve a színvonal romlása maradt, mivel a lebonyolítást (16 háromcsapatos csoport, amelyekből a legjobb két helyezett a 32 fős kieséses szakaszba jut) úgy oldják meg, hogy a győztes csakúgy hét meccset vív, mint eddig, és a tervek szerint a vb időtartama sem nő számottevően. Leginkább az európai klubcsapatok képviselői berzenkednek – azok, akik mindent megtesznek, hogy a hihetetlen pénzösszegek által rángatott bábfociviláguk alárendeltjévé tegyék a nemzeti válogatottakat. Mert nekik az az érdekük, hogy a kiváló játékosokkal teletűzdelt klubcsapatuk minél többet haknizzon egy milliókat hozó nyári ázsiai turnén, és nem az, hogy nagyágyúik minél többször képviseljék nemzetüket a legmagasabb szinten is.

A 2016-os franciaországi Európa-bajnokság – amelyen a korábbinál nyolccal több, 24 csapat vett részt – bebizonyította, hogy a lelkes kiscsapatok igenis fel tudják venni a versenyt a klubcsillogásba belefáradt sztárok alkotta nagyokkal. Egy vb ugyanakkor más szintet jelent, hiszen a futballpolitika ez esetben régóta elnézőbb a labdarúgás tekintetében elmaradottabb kontinensek képviselőivel szemben. Így hát miért kellene temetni a futballt azért, mert 2026-ra már mondjuk Jordánia, Üzbegisztán, Burkina Faso vagy Etiópia (mind közel álltak ahhoz, hogy már a 2014-es vb-re kijussanak) is kiharcolhatja a szereplés jogát?! No meg Magyarország és Románia.”