Hogyan szavaznak majd 2014-ben a határon túliak?

2013. július 29. 18:40

A 2014-es választás legyen a magyarság ünnepe, kérte tusványosi beszédében Hidvéghi Balázs államtitkár. Erdélyi politológusok szerint az erdélyi magyarság körében a Fidesz mindent visz, az MSZP és a Jobbik a hibahatár körül van, a többiek nem mérhetőek. A Mandiner tudósítása a tusványosi kerekasztal-beszélgetésről.

2013. július 29. 18:40
Hercsel Adél

Milyen alapon kapjanak magyar állampolgárságot és választójogot azok, akik nem Magyarországon fizetnek adót, és nem csak Magyarország állampolgárai? Milyen visszaélésekre és választási csalásokra adhat okot, hogy a határon túli magyarok levélben szavazhatnak? Mire való a regisztráció, és ki fogja kezelni a határon túli magyarok regisztrációhoz szükséges adatait? Miért csak „félszavazatot” kapnak a határon túli állampolgárok azzal, hogy „csak listára szavazhatnak”? A külhoni magyarok közül hányan fognak a kettős állampolgárság lehetőségével és a szavazati joggal élni?

És még hosszan lehetne sorolni a felmerülő kérdéseket a választójogok határon túli kiterjesztésével kapcsolatban. A XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik legizgalmasabb programja, a Választójog határok nélkül című beszélgetés nem véletlenül ültette egy asztalhoz a törvényalkotókat, és az elemzőket, akik józanul, érthetően, több szempontból is szemléletesen megvilágítva tárgyalták a kettős állampolgárság és a határon túli magyarság szavazati jogának kérdéseit.

Nem akadály a románoktól való félelem

A péntek délutáni beszélgetés első megszólalójaként Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke számolt be a friss hírekről: azok a határon túli magyarok, akik már rendelkeznek kettős állampolgársággal, és betöltötték a 17. életévüket, augusztus 1-jétől levélben regisztrálhatnak a 2014-es országgyűlési választásokra. A legutóbbi adatok szerint a Nemzeti Választási Iroda munkatársai eddig 233 ezer levelet küldtek ki azoknak, akik már letették az állampolgári esküt. Az offline szavazatot a határon túli magyar állampolgárok föladhatják a hozzájuk legközelebb eső postán a Nemzeti Választási Irodának címezve, vagy a választást megelőző 15. naptól az adott országban lévő konzulátusokra, nagykövetségekre.

Ha valaki fél a helyi hatóságoktól, akkor az egész település összes szavazatát különösebb igazolás nélkül bedobhatja a konzulátuson található urnába, de ha végképp a román titkosszolgálattól való félelem győzne, áthozhatja Magyarországra is. A választás napján, Magyarországon minden választókerületben lesz egy kijelölt szavazókör, ahol szintén leadhatók ezek a levélszavazatok. Az online regisztráció csak november 1-jétől lép életbe, mert a hozzá való program csak addigra fog elkészülni. 

Két éven át ezen gondolkoztak

Pálffy Ilona a „Gyakran ismételt kérdések” rovatot megnyitva elmondta, hogy két éven keresztül gondolkoztak az elmélet gyakorlati megvalósításán, vagyis azon, hogy a határon túli kettős állampolgárok milyen listára, és hogyan szavazhatnak. Először megvizsgálták, hogy külföldön milyen alapon ítélnek szavazati jogot a kettős állampolgároknak. A kutatás során kiderült, hogy egyedül Málta, Ciprus és Írország nem ad nekik szavazati jogot, máshol az dönt, hogy a kettős állampolgár melyik országban született, vagy az, hogy hol adózott utoljára. Végül arra jutottak, hogy a külföldi módszerek a magyar viszonylatban túl nagy aránytalanságokat eredményeznének, ezért az ún. félszavazat mellett döntöttek, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyarok 2014-től egyelőre csak az országos listán szereplő jelöltekre voksolhatnak. 

Pálffy Ilona azt is elmondta, hogy aggodalomra semmi ok: senki sem élhet vissza a határon túlról regisztráltak adataival, mert a Nemzeti Választási Iroda dolgozóin kívül senki sem rendelkezhet velük, ezen kívül a parlamenti pártok megfigyelői ellenőrizhetik az Iroda tevékenységét, de jegyzeteket, másolatokat nem készíthetnek az adatokról, és szigorúan megtiltják nekik azt is, hogy bármit kiszivárogtassanak.

Online nyomon lehet követni, honnan és hányan regisztráltak

Mindezen túl a Választási Iroda honlapjára minden nap fölkerül, hogy melyik országból hányan regisztráltak. A levélben szavazással kapcsolatos aggályokra reflektálva, hangsúlyozta, hogy világszerte bevett gyakorlat a külhoni kettős állampolgárok levélben történő szavazása. A választási eljárási törvény tartalmazza ennek szabályait, ráadásul a levélben szavazásnak praktikus és szociális alapon nyugvó okai is vannak: „a határon túlon élnek emberek, akik olyan szegények, hogy gondot jelentene számukra elmenni a konzulátusig”- érvelt az elnök asszony.

Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselő Pálffy Ilonát kiegészítve a praktikus információk helyett inkább a törvény eszmei jelentőségéről és lélektani aspektusairól beszélt. Elmondása szerint jelenleg nagyjából félmilliónál tart az eddig beérkezett honosítási kérelmek száma, amiből nagyjából háromszázezer Erdélyből jött. „Mindez megnyugvással töltheti el azokat a politikusokat, akik megszavazták a honosításról szóló törvényt, ami egyébként 97%-os szavazati többséggel ment át a parlamentben” – fogalmazott Hidvéghi, aki szerint a törvény elfogadása, a kettős állampolgárság, és szavazójog bevezetése „a magyar nemzet közjogi egységét háború nélkül valósítja meg. A 2014-es választás legyen a magyarság ünnepe!” A képviselő hangsúlyozta, hogy most már csak azon kell dolgozni, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a hír, hogy már a kettős állampolgárok is elmehetnek szavazni. 

Hogy vélekednek minderről a politológusok?

A kerekasztal-beszélgetés folyamán Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elemzője elmondta, a mérések azt tanúsítják, hogy „Erdélyben az elutasítottság teljes mértékben eltűnt, az erdélyi magyarok 95%-a egyetért az állampolgárság kiterjesztésével, és egyre többen kérik a magyar állampolgárságot. Az elutasítottság félelemből fakadt, látva azt, hogy Szlovákia és Ukrajna milyen intézkedéseket foganatosított a kettős állampolgárságot igénylő magyarokkal szemben”.

Az elemző elárulta, hogy a határon túli magyarok névjegyzéke nem nyilvános, ami a választói attitűd vizsgálatokat ugyan megnehezíti, de vélekedése szerint ez mégis így van jól. Mindezek ellenére a magyar és a román politikai közösség viselkedését monitorozó vizsgálataik világosan rámutatnak arra, hogy a Románia területén élő magyarokat alig érdekli a magyar és a román politika, de ha már valamivel foglalkoznak, az leginkább az erdélyi magyar politika, és a magyar közélet. 

A Székely István Gergő által prezentált statisztikákból az is kiderült, hogy „Erdélyben a Fidesz mindent visz, az MSZP még éppen hibahatár fölött van, a Jobbik valamivel alatta, a többi párt gyakorlatilag nem létezik”. A számadatok szerint kb. 100 ezer erdélyi magyar vallja magát biztos szavazónak, de ezt a képet árnyalják a „Mennyibe adná le a szavazatát, ha...” kezdetű kérdésre adott válaszok: az erdélyi magyarok 85%-a adná le a szavazatát, ha személyesen keresnék föl az otthonában a Nemzeti Választási Iroda munkatársai, 74%-uk szavazna postai úton, 67% regisztrálna bizalmas listán, 63%-uk viszont vállalná a nyilvános listát is. 54% menne el a konzulátusra voksolni, és 28% válaszolta azt, hogy hajlandó lenne elutazni Magyarországra szavazni. 

Az idő majd eldönti, mi igaz

Az elemző szerint az erdélyi magyar voksolók végső számát 2014-ben két tényező fogja meghatározni: akadályozhatja őket, hogy rutintalanok, miközben eluralkodhat rajtuk „a választási eufória is”. Az elemző úgy véli, és a kimutatások is arról tanúskodnak, hogy az utóbbi felhajtóerő fog győzedelmeskedni. Ifj. Toró T. Tibor, politológus, kutató, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársa úgy véli, a 2014 tavaszán nem lesz kiélezett a helyzet: „a választásoknak szimbolikus tétje lesz a határon túli szavazók szempontjából”.

A politológus szerint a Fidesznek az az érdeke, hogy a 80-100 ezres erdélyi szavazótábor meglegyen, és az is fontos számára, hogy „összehozza az erdélyi pártokat, és megpróbáljon valamilyen konszenzust kieszközölni közöttük”. A legnagyobb kérdésre, hogy a határon túli magyarok szavazatai hogyan fogják a 2014-es választásokat befolyásolni, Tusnádon nem érkezett válasz, de nem is érkezhetett volna, mert mindezt majd az idő és a tapasztalat fogja megválaszolni.

Összesen 415 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
boetaab.sze
2014. január 23. 22:34
Megkaptátok a lehetőség erdélyi magyarok, arra hogy szavazzatok.. Valóban ez már tény. De ha most számítunk nektek valamit, akkor nem éltek ezzel a joggal mert: - mivel nem itt éltek, fogalmatok sincs arról hogy itt milyen terheket cipelünk (anyagiakban főleg!) - ha szavaztok fejünk felett törtök pálcát, de következményt nem ti hanem MI viseljük. Ergo a mi gyerekeink részben miattatok (is) munkanélküliek, éhezők, szerencsétlenek lesznek - meghamisíthatják a szavazataitokat, a saját hasznukra - kiváltjátok az anyaországban élők ellenszenvét,mert elkerülhetetlen lesz.. - NEKTEK EZ LEHET SZIMBOLIKUS!!NEKÜNK VISZONT ETTŐL AZ ÉLETÜNK FÜGG
betamás89
2013. július 30. 10:47
Én erdélyi magyar vagyok és a jelenlegi álláspontom a következő: Egyetértek a Fidesz-KDNP deklarált célkitűzéseivel, azzal azonban, ahogyan ezeket megvalósitani próbálják, nem. Például az, hogy minél eredményesebben meggátolják a kiskorúak dohányhoz jutását, hogy a kis boltokat helyzetbe hozzák, mind nemes célok, viszont a trafikok pályáztatása, a pályázatok elbirálása és az odaitélés teljesen átláthatatlan és dilettáns módón volt megszervezve. Vagy a baltás eset. Értem én azt, hogy keleti nyitás, de azért ilyen áron ?! Vagy a költségvetési hiány 3 százalék alé gyűrése önmagában egy dicséretes dolog, viszont a manyup pénzek elhápolása nem. Vagy a felsőoktatás reformja úgyszintén szükséges, az értékteremtő egyetemeket is beleértve, viszont az a fejetlenség és kapkodás, a társadalmi egyeztetés hiánya ami az egész folyamatot jellemezte és jellemzi kiábránditó. Azzal is egyet tudok érteni, hogy Magyarország versenyképességének növelése és a munkanélküliség csökkentése prioritás, azonban a gyakorlatban itt sem működnek a dolgok, a munkanélküliség nem csökken, az emberek mennek el az országból. Pl. ismerek egy csoport köszörüst, akiknek inkább megéri Németországban havi ezer akárhány euróért dolgozni, mint Magyarországon bármivel is foglalkozni. Következésképpen én nem fogok a Fidesz-KDNP-re szavazni.
Terminátor
2013. július 30. 10:42
A mocskos tetű orbánnak csak a szavazatukra van szükség . Ha nem így lenne ,miért nem szorgalmazza pl: Erdély autonóm területté nyilvánítását ?
basatu
2013. július 30. 05:42
Bárhová is szavaznak a külhoni magyarok az növeli a megosztottságot és rájuk üt vissza,tehát az az ésszerű ha ntávolmaradnak a voksolástól.Mellesleg nincs joguk beleütni az anyaország dolgaiba az orrukat!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!