A vállalatok finanszírozásának legújabb lehetőségeiről esett szó a Joint Venture Szövetség (JVSZ) június 8-ai Economy Brunch nevű üzleti és networkingreggelijén. Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár friss, részletes képet adott a gazdaságstratégia irányairól, és elmondta, milyen fejlesztési forrásokkal és hitelprogramokkal tervezhetnek a cégvezetők.
Ahogyan arról a minap a makronom.eu beszámolt, a Joint Venture Szövetség június 8-án tartott Economy Brunch üzleti és networkingreggelijének fókuszában a kis- és közép-, valamint a nagyobb vállalatok számára is igen lényeges finanszírozási formák, a hitelezési környezet változásai álltak.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára, Lóga Máté előadásában részletesen bemutatta a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, a fejlesztések, szabályozások lehetséges irányait és a ma elérhető finanszírozási, támogatási lehetőségeket. Először arra mutatott rá, hogy miképp változott meg a külső környezet, amelyben a hazai vállalatoknak működniük kell.
A Covid-járvány tovagyűrűző hatásain, a háborún az elhibázott szankciós politikán, továbbá az ezek révén kialakult energiaválságon túl hatalmas kihívást jelent a globális támogatási verseny felerősödése. Az Egyesült Államok úgynevezett inflációcsökkentő törvénye (Inflation Reduction Act, IRA) jelentős versenyelőnyt teremtett a tengerentúli ipar, mindenekelőtt elektromosjármű-gyártás számára. Az IRA ráadásul
Az energiapiacon is komoly átalakulás közepén vagyunk. A ma működő energetikai rendszereket nem arra tervezték, hogy a háztartási és nagyobb naperőművek ilyen volumenű energiát tápláljanak vissza. A megújulók energiamennyisége ráadásul különböző időszakokra vetítve is kiszámíthatatlan, a termelőegységeik beruházási költsége pedig jelentős: ezért a zöldenergia jelenleg nem feltétlenül minden esetben a legkedvezőbb árú energia, ha a beruházási költségeket is figyelembe vesszük. Ugyanakkor az államtitkár hozzátette, hogy
ami önmagában is indokolja a további hazai energetikai fejlesztéseket, például a paksi atomerőmű mielőbbi bővítését.
A költségvetés és a vállalati világ pénzügyeiről szólva elmondta: a 2022-es energiacsapdából kikerültünk ugyan, az árak visszarendeződtek, de az energiaválság utóhatásai még ma is érzékelhetők.
Az energiahelyzet vagy éppen Amerika egyre látványosabb piacvédelme mellett jól ismert kihívás a forintkamatok magas szintje. Szerencsére azonban az infláció stabil csökkenése elindult – derült ki Lóga Máté előadásából. Mint fogalmazott, a jelenlegi magas kamatkörnyezet – a pénzromlás mértékének gyorsabb ütemű javulása esetén – belátható időn belül ugyancsak javulhat. Az államtitkár szavaiból kiderült, hogy folyamatosan vizsgálják az állami beavatkozások további lehetőségeit, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Program újabb körének megnyitását is.
Az államtitkár szerint bár sokan erős beavatkozásnak vélték a kötelező akciózási rendeletet vagy éppen a nem állampapírból származó kamatjövedelmekre július elsejétől kivetendő szochoadódöntéseket, fontos kiemelni, hogy míg előbbi nemzetközi példákkal is megalapozott, a piaci szereplők gyakorlatához jól igazodó, hatékony intézkedésnek bizonyult, addig a május végi esetében
Kiemelte, hogy a lakossági mellett az intézményi befektetőktől is nagyobb állampapírpiaci részvételt várnak el.
Az államtitkár a Makronóm Intézet elemzésére utalt. Kifejtette, hogy a hitelezési piacot megtámasztó kormányzati intézkedések, például a Baross Gábor Hitel- és Tőkeprogramok, illetve a Széchenyi Kártya Program mintegy 1,6 százalékponttal járulnak hozzá az idei GDP-növekedéshez,
vagyis ezek nélkül recesszió lenne az idei évben. Amennyiben a Baross Gábor Program őszi kifutásával a hitelpiac újra kiszáradt likviditása csökkenést mutat, elképzelhető a program újabb köre is.
Az államtitkárt a KPMG szenior igazgatója, Simonyi Tamás követte az előadók között. A szakértő részletesen elemezte a jelenlegi világgazdasági helyzetet, a járvány, az energiasokk és az infláció hatásait, megállapítva, hogy ezekben a bizonytalan időkben mennyire fontoss a racionális megfontolás akár a vállalati beruházások, akár a befektetések terén.
A félnapos konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén a finanszírozási helyzetről, lehetőségekről is szó esett a Joint Venture Szövetség Economy Brunch üzleti és networkingreggelijén. Elhangzott, hogy
Legyen szó beruházások finanszírozásáról vagy éppen forgóeszköz-finanszírozásról, a piaci alapú hitelek jelentős mértékben drágultak.
A beszélgetést Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója vezette. Résztvevői pedig Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese, Marót Csaba, a Raiffeisen Bank Zrt. közép-magyarországi régióvezetője, valamint Tóth József, a Hiventures Zrt.vállalati befektetési igazgatója voltak.
Egyébként ezt több elemzési központ, többek közt a Makronóm Intézet is néhány hónapja előre jelezte. Ugyanakkor vállalati finanszírozásra a kamatcsökkenés megvalósulásáig is szükség van, amelyet jelenleg főként a támogatott hitelek, így a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor program jelentik. Továbbá sok az olyan tőkebefektetési lehetőség a piacon, amellyel a kormányzat támogatja a vállalkozókat, többek közt a Hiventures kínálatában.
A támogatások és a támogatott tőkebefektetések a GDP-növekedésre is jó hatással vannak, másfelől nagyon érdemi előrelépési lehetőséget biztosítanak a válságban is kihívást látó, agilis vállalkozások számára akár forgóeszközök, akár beruházások finanszírozása terén.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Egyiptom és az USA is győzködi a palesztin terrorszervezetet: mondjanak igent.
Mráz Ágoston Sámuel szerint kérdéses, Magyar Péter fenn tudja-e tartani a védekezését a hívei előtt, ha nem, a támogatottsága hamar elillanhat.
