Pósa Tibor írása a Makronómon.
írása a Makronómon.A zöldtudatú németek már megint zsörtölődnek. A jövő üzemanyagáról, a hidrogénről van szó. A múlt év végén az Európai Unió – a német környezetvédők zsörtölődése ellenére – zöld-, azaz környezetkímélő minősítést adott arra a hidrogénre is, amelyet az atomerőművekben megtermelt elektromos árammal nyernek, a vízbontás (elektrolízis) révén. (Tehát nem csak a napelemmel, a szélerőművel vagy más, efféle forrással előállított hidrogénre.)
Mint ismert, a vízbontásos technológiához jelentős mennyiségű áram kell. Ezzel a német környezetvédők és elit csapatuk, a zöld párt, amely a berlini kormánykoalíció tagja, megint hoppon maradt. Eredeti, atomellenes elképzeléseik miatt szerintük csak megújuló energiából lehet zöldhidrogént előállítani.
A zöldhidrogén máris vitákat szított
Ez korántsem a szavak csatája, ez zsebre megy. Ugyanis Németország a tengeren működő szélerőműparkokból nyert energiával szerette volna felpörgetni a hidrogéngyártását. Attól függően ugyanis, hogy milyen energiát használtak fel a vízbontáshoz, létezik fekete-, szürke- és zöldhidrogén. Természetesen közülük a zöld a legértékesebb, a legkevésbé környezetszennyező technológiával készülő. Ebben nekik lett volna kivételezett helyzetük, Európában vezető szerepre tettek volna szert.
A francia lobbi viszont elérte azt, hogy az atomerőműben termelt áram is zöldbesorolást kapjon, ugyanis ha lehet, ez – amennyiben problémamentesen működik – még kevésbé káros a környezetre. Párizs gőzerővel vágott bele a hidrogéntermelő üzemek létesítésébe, belátható időn belül több mint ötven ilyen gyár nyitja meg kapuit. Íme, ez egy adalék ahhoz, hogy a német és a francia szembenállás az energiapolitikában miért is olyan feszült.
Makronóm-tanulmány a hazai hidrogéntermelésről
Ezt a csatát mi távolról követjük. Igaz, azért a paksi atomreaktorok miatt hazánk is érintett. „Magyarországnak nincsenek a legideálisabb lehetőségei a megújuló villamos energia területén, ezért a versenyképes hidrogéntermelés csak később, a vízbontás beruházási költségének csökkenése után terjedhet el nagyobb mértékben” – szögezte le A hazai hidrogénszektor fejlesztési lehetőségei és a zöldacél kérdésköre című tanulmányában a Makronóm Intézet. Az elemzés megállapította, hogy az Európai Unió fontos lehetőségként tekint a zöldhidrogénre, amely a széntelenítési program egyik elengedhetetlen sarkköve.
Az elemzés szerint a vízbontás útján előállított hidrogén versenyképessége attól függ, hogy milyen az elérhető megújuló energiaforrás típusa. A németek elképzelése jó, ugyanis a tengeri szélenergiának a kihasználtsága meghaladja az 50 százalékot is, magyarán, amikor a szél áramot termel. Utána jönnek a hasonló adottságokkal büszkélkedő, szárazföldön telepített szélerőművek, amelyeknél 40 százalék körüli a kihasználtság.