Az ipari termelői árak 2023 áprilisában az egy évvel korábbihoz képest növekedtek, az előző hónaphoz viszonyítva viszont két százalékkal csökkentek. 2023 I. negyedévében mind a szolgáltatások euróban számított exportja, mind az importja nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 538 millió euróval volt több a 2022. I. negyedévinél.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Az ipari termelői árak növekedése bár éves alapon még jelentős, 15,9 százalékos volt, de havi alapon ismét csökkenést mutattak az árak. Regős Gábor szerint ez első ránézésre az árak fokozatos normalizálódását jelenti, az ördög azonban a részletekben rejlik.
Jelentősen eltérő volt ugyanis a belföldi (41,9 százalék) és az export árak (3,3 százalék) emelkedése.
A közgazdász ezt az energiaipar magas belföldi áraival magyarázza, amelyben vélhetően a magas áron bent ragadt szerződések játszanak szerepet, így pedig a magyar vállalkozások a világpiaci folyamatok ellenére is magas áron kapják az energiát, miközben külföldön már kevésbé lehet magasabb áron értékesíteni. Ezt támasztja alá az is, hogy a belföldi energiaárak egy év alatt 110 százalékkal növekedtek, míg az export energiaárak 20,7 százalékkal csökkentek. Ez egyrészt a magyar export versenyképességét csökkenti, másrészt pedig rámutat egy olyan tényezőre, amely a kiemelkedően magas magyar inflációhoz hozzájárul. Regős ajánlása szerint a magyar ipar versenyképességét tehát nem a forint leértékelésével, hanem a versenyképes energiaárak biztosításával, illetve a kevésbé energiaigényes ágazatok támogatásával lehet elérni.
Mindezeket figyelembe véve meglepőnek tartja a vegyipar árainak 2,6 százalékos mérséklődését. Ugyanakkor kevésbé meglepő az élelmiszeripar 25,3 százalékos áremelkedése, bár itt az ütem már jóval alacsonyabb az előző havi 34,4 százaléknál. Ebben az energiaárak mellett szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termelői árak, illetve a profitemelkedések is.
Regős Gábor szerint a világpiaci energiaárak alakulásának megfelelően nem lenne meglepő a következő hónapokban az ipari termelői árak havi alapú további csökkenése sem, ez pedig összességében segítheti az infláció lassulását is.
Regős Gábor szerint az első negyedévben a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom a várakozásoknak megfelelően kedvezően alakult: az export euróban számított bővülése (12,6 százalék) érdemben meghaladta az importét (5,9 százalék), ami azt is jelenti, hogy a többlet növekedni tudott, azaz az első negyedévben az egyenleg a gazdasági teljesítményt is pozitív irányba módosíthatta.
A nagyobb szolgáltatáscsoportok közül a turizmusban látszik a legnagyobb érdekesség: az export értéke a várakozásoknak megfelelően nagymértékben, 24,9 százalékkal nőtt, azonban az import bővülése ennél is nagyobb mértékű, 44,6 százalékos volt. Az elemző szerint ez egyrészt mutatja, hogy a koronavírus után fokozatosan épül vissza a nemzetközi turizmus, másrészt pedig rávilágít arra, hogy a belföldi turizmus csökkenése nem kizárólag a magyarok mérséklődő vásárlóerejére vezethető vissza, hanem arra is, hogy sokan inkább külföldre utaznak.
Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős egyenlegjavulás történt a szállítási szolgáltatásoknál: az export értéke 39,3, az importé 12,9 százalékkal nőtt egy év alatt. Kedvezőtlen hírek érkeztek ugyanakkor az üzleti szolgáltatások irányából, itt romlott is az egyenleg: az export értéke 6,7, míg az importé 2,8 százalékkal csökkent.
Összességében tehát a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege az első negyedévben javult. Ezt azért is tartja fontosnak a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, mert a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jelentősebb része a szolgáltatásoknál jelenik meg, így a szolgáltatások exportjának erősödése lehet a gazdasági felzárkózás egyik kulcseleme.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
