Kína 2022-ben jegyzett lassuló növekedése azt jelenti, lemondhat arról az álmáról, hogy a világ első számú gazdaságaként megelőzze az Egyesült Államokat? – tette fel a kérdést Christopher S. Tang közgazdászprofesszor. Miután Kína gazdaságának növekedése az elmúlt években 2-3 százalékra lassult, e cél elérését 2030 környékéről 2035-re halasztották. Pedig idén akár 5-6 százalékos bővülés is jöhet.
Bár az írás sok propagandisztikus elemet tartalmaz, sok érdekességre is felhívja a figyelmet. Főképp rávilágít arra, hogy jelenleg milyen aggodalmakkal küzdenek a kínaiak. Az írás hangneme azért is érdekes, mert ezt egy a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanító, amerikai állampolgárságú, de kínai származású professzor írta.
Tang tehát úgy látja, a lassulás ellenére Kína idén mégis teljes gőzzel nekilátott a gazdasági növekedés motorjait helyreállítani, miután tavaly december elején kiigazította (jelentősen lazította) járványmegelőzési és járványvédelmi politikáját. A múlt hónapban a gyártási tevékenység több mint egy évtizede a legmagasabb szintre emelkedett. Bár még eltarthat egy ideig, amíg a távol-keleti nagyhatalom ismét teljes fordulatszámra pörgeti fel gazdasága motorját. Tang professzor szerint most már magabiztosan tekinthet előre, legalábbis olyan értelemben,hogy továbbra is a világ gyára marad. (Ugyanakkor a világgazdaság megtorpanása nyilván a következő pár évben inkább hátráltatja a folyamatot, ezért Tang a hosszabb távú kilátásokról ír – a szerk.)
A járvány kitörésének kezdetén Kína a vírus terjedésének megfékezésére és az életmentésre összpontosított. A pandémia megelőzése és megfékezése azonban a gazdaságát is sújtotta, megzavarva a keresletet és a kínálatot az olyan ágazatokban, mint a tartós és a nem tartós fogyasztási cikkek.
Mint ismert: a járvány alatti bizonytalan intézkedések nemcsak az emberek normális életét zavarták meg, hanem a létfontosságú ellátási láncok működését is. Tang felhívja a figyelmet arra is, hogy mivel a kínai ellátási láncok kevésbé lettek stabilak 2022-re, mint a világ más részein, és az USA és Kína közötti geopolitikai feszültségek fokozódtak,
egyes multinacionális vállalatok elkezdték áthelyezni a termelési bázisaikat a távol-keleti országból.
Így például a Google a hírek szerint a legújabb Pixel telefonjai gyártási kapacitásának egy részét Vietnamba helyezte át, míg az Apple legújabb iPhone-jai egyre inkább Indiában készülnek majd. Az Amazon is Indiában gyártja Fire TV készülékeit. Továbbá arról is beszámoltak, hogy a Microsoft Vietnamban állítja elő az Xbox játékkonzolját – e slágertermékek „elvándorlása” mind intő jel Kína számára.
Kína gazdasága a csökkenő kereslet és kínálat közepette tavaly csak szerény, 3 százalékos növekedést mutatott. Ilyen bővülési ütemre – ideértve az alacsony, 2,2 százalékos növekedési rátát 2020-ból, a pandémia első évéből – még nem volt példa a kínai gazdasági reformpolitika 1978-as bevezetése óta. Az ország lakosságának száma ráadásul csökkenni kezdett, míg a fiatalok munkanélkülisége tavaly júliusban közel 20 százalékos csúcsra szökött.
A professzor elismeri kínai kormány az irányú terveit, hogy azonnal meg kell menteni a gazdaságot és növelni szükséges a foglalkoztatást. A kínai gazdaság újraindítása még sürgetőbbé vált, miután kiderült, hogy a vírus erősen fertőző omikron változata szelídebb, mint gondolták.
Mivel a gyárak gyorsan újraindítják a működésüket, Tang szerint a világ – a problémák ellenére – csodálattal tekint a kínai ellátási lánc ellenálló képességére. Az ottani feldolgozóipar és a szolgáltató szektor tevékenységének fellendülése számos elemző és befektető körében optimizmust keltett. A Schroders vagyonkezelő például 5-ről 6,2 százalékra emelte a kínai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Figyelmeztetésként azonban megemlíti, hogy sok befektető továbbra is aggódik a gazdaság hosszú távú növekedési üteme miatt, és néhány nyugati nagyvállalat még mindig Kínán kívülre irányítja a termelési kapacitását, hogy diverzifikálja és csökkentse az ottani ellátási láncoktól való függőségét. Szerinte azonban Kína továbbra is fontos szerepet játszik a globális ellátási láncban.
Másik figyelmeztető jelként Tang felveti, hogy
2022. decemberben az USA-ba irányuló kínai export 19,5, az EU-ba tartó pedig 17,5 százalékkal csökkent.
Ellenben leírja, hogy Kína kereskedelme az ASEAN-országokkal tavaly 15 százalékkal nőtt. Úgy véli, hogy az ASEAN által importált kínai áruk nagy részét továbbszállítják az USA-ba.
Az átrakodás egy olyan ellátásilánc-stratégia, amelynek során a kínai exportőrök azon országokba szállítják a termékeket, amelyekre az USA alacsonyabb vámokat vet ki, megváltoztatják a származási címkét, miközben az árucikk nagyrészt változatlan marad, majd ezeket a termékeket az USA-ba exportálják.
Példaként említi Vietnamot: az ország 2021-ben 110 milliárd dollár értékben importált árukat Kínából, majd 96 milliárd értékben exportált az USA-ba, ami arra utal, hogy a vietnami import nagy része az Egyesült Államokban kötött ki.
Tang szerint lehet, hogy Kína közvetlen exportja az USA-ba csökken, de úgy tűnik, hogy a közvetett kivitele az ASEAN-országokon, például Vietnamon és Indonézián keresztül növekszik.
A professzor kitér a helyi geopolitikai viszonyokra is. Míg Kína regionális gazdasági riválisát, Indiát az USA és a tavaly elindított Indo-csendes-óceáni Gazdasági Keret támogatja (amely egy tucat partnerország, köztük India javát szolgálja), Kína már régóta élen jár a 15 tagországgal kötött szabadkereskedelmi megállapodások aláírásában (Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségi Megállapodás, RCEPA).
Tang érdekesnek tartja, hogy számos ASEAN-tag, például Vietnam és Indonézia csatlakozott mindkét kezdeményezéshez. Ezek az országok arra számíthatnak, hogy kereskedelmi hasznot húznak a kínai–amerikai geopolitikai feszültségekből.
Mi viszont azt tartjuk érdekesnek, hogy bár Kína még nem szerezte meg a globális hegemón szerepét, Tang professzor írása alapján megállapíthatjuk, hogy máris árgus szemekkel vizsgálja a mellette felnövő Indiát. Úgy fogalmaz: lehet, hogy a szoftverfejlesztés terén India jár az élen, de Kína mind a hardver-, mind a szoftverinnovációban erős.
Kína továbbra is uralja az elektronikai berendezések alkatrészeinek, a napelemeknek és a lítiumakkumulátoroknak a gyártását, és egyetlen országnak sincs reménye arra, hogy a közeljövőben a távol-keleti nagyhatalom helyébe lépjen a világ gyáraként
– zárja sorait a Los Angeles-i professzor.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
