Jó időre elhalasztja a robbanómotoros járművek gyártásának 2035-re tervezett teljes betiltását az EU, miután a német ipar – érthető módon – az ilyen mértékű szigorítás elleni érdekeinek adott hangot.
Az EU nem csak a szankciós politikával, de általában a szabályozási túlbuzgóságával is hajlamos túllőni a célon, pontosabban „lábon lőni” adott esetben a saját gazdaságát, belső iparát. Most azonban lélegzetvételnyi szünethez juthatott a még meglehetősen erős német (és a hozzá kapcsolódó régiós, köztük a magyar) járműipar is. A minap ugyanis az európai uniós országok döntéshozói elhalasztották a jövő hétre, március közepére tervezett szavazást arról a kulcsfontosságúnak számító törvényről, amely 2035-ben de facto megszüntetné az újonnan gyártott autók esetén a benzinmotoros modelleket. A szavazás új időpontját egyelőre nem közölték, és az EU soros elnökségét betöltő Svédország szóvivője azt nyilatkozta, hogy az uniós országok nagykövetei „kellő időben" visszatérnek a témára.
Mint ismert, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az uniós tagállamok több hónapos tárgyalássorozat után tavaly állapodtak meg a jogszabályról, amely előírja, hogy 2035-től az EU-ban értékesített új autóknak nulla szén-dioxid-kibocsátásúnak kell lenniük, vagyis
Az uniós tagállamoknak azonban – szokás szerint – még jóvá kell hagyniuk a határozatot, mielőtt az hatályba léphetne. Az uniós országok nagykövetei március 3-án, pénteken azonban lemondták a március 7-re tervezett szavazást – közölte a svéd kormány szóvivője. Ezzel a törvénytervezetet napokkal azelőtt jegelték, hogy végleges jóváhagyást kapott volna. Elemzők szerint azonban egy uniós szakpolitika blokkolására vagy megváltoztatására tett kísérlet a jogalkotási folyamat ilyen késői szakaszában már rendkívül szokatlan. Hamar ki is bújt a szög a zsákból, hogy milyen érdekek bújhatnak meg a halasztás mögött. Volker Wissing német közlekedési miniszter még március 3-án megismételte, hogy
és az Európai Bizottság ígért javaslata, hogy hogyan lehetne ezt az átállást a szabályozás szintjén is megvalósítani, még mindig hiányzik.
„Klímasemleges mobilitást akarunk”, és ehhez nyitottnak kell lenni minden elképzelhető technológia felé – mondta a német közlekedési miniszter.
Az uniós jogszabály tervezet egy nem kötelező érvényű része szerint a Bizottság javaslatot fog tenni arra vonatkozóan, hogy 2035 után hogyan lehet szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő járműveket értékesíteni, ha ez megfelel az éghajlati céloknak. A német közlekedési minisztérium azonban ennél a homályos utalásnál sokkal egyértelműbb biztosítékokat szeretne most, a jogalkotás finisében.
A Bizottság szóvivője – reagálva a német vétóra – pénteken brüsszeli virágnyelven engedékenynek bizonyult. Azt mondta, hogy „megvizsgálják a szén-dioxid-semleges üzemanyagok lehetséges hozzájárulását az éghajlatsemleges mobilitás eléréséhez”, majd hozzátette, hogy kapcsolatban áll az érintett országokkal, hogy megvitassák a jogszabállyal kapcsolatos problémáikat. „A 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlatvédelmi céljaink eléréséhez feltétlenül szükséges a kibocsátásmentes járművekre való áttérés” – tette hozzá ugyanakkor a szóvivő. (A közlekedés az EU szén-dioxid-kibocsátásának közel negyedéért felelős.)
A hatalmas autógyárakkal bíró Olaszország korábban már közölte, hogy az uniós gépjárműtörvény ellen fog szavazni, az egyik olasz miniszter pénteken üdvözölte is a szavazás elhalasztását.
„Olaszországnak nagyon világos álláspontja van – az elektromos autók nem jelenthetik az egyetlen megoldást a jövőre nézve"
– húzta alá Gilberto Pichetto Fratin olasz energiaügyi miniszter, hozzátéve, hogy a megújuló, azaz szintetikus üzemanyagokkal működő járművekre ugyanolyan tiszta lehetőségként kell tekinteni, mint az elektromos autókra.
A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) régóta támogatja a klímasemleges szintetikus üzemanyagokat, más néven e-üzemanyagokat, azzal érvelve, hogy ezek használata lehetővé tenné a belső égésű motorok további használatát. Az eléggé határozott német zöldek által vezetett környezetvédelmi minisztérium azonban azt mondta, hogy Németországnak ragaszkodnia kell a megállapodáshoz, és nem szabad az utolsó pillanatban visszalépnie.
Az Audi vezérigazgatója, Markus Duesmann is támogatta ezt az álláspontot, mondván, hogy az iparágat a csúszás bizonytalanságban tartaná. „Az Audi egyértelmű döntést hozott: 2033-ban kivonjuk a belső égésű motorokat a forgalomból, mert az elektromos jármű a leghatékonyabb módszer az egyéni mobilitás elérésében” – mondta Duesmann a pénteki Der Spiegelben megjelent interjújában.
Ha a német kormánykoalíció nem tud megállapodni a friss, közös álláspontról, akkor Németországnak tartózkodnia kell. Egy ilyen eredmény, valamint Olaszország és néhány kelet-közép európai ország ellenállása megkérdőjelezheti az egész uniós tilalmat – írta a Reuters minapi tudósítása.
(Címlapkép: 123rf)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Magyar Péterék szipkázhatták el a támogatókat.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
