A fenti kérdést nem más, mint Klaus-Dieter Maubach, a német Uniper óriás energiavállalat leköszönő igazgatója fogalmazta meg egy szakmai konferencián.
Az Uniper az „aranykorban” Oroszország legnagyobb gázvásárlója volt, egészen addig, ameddig Moszkva teljesen le nem állította a kereskedelmet – köszönhetően többek között az Északi Áramlat vezetékek ellen elkövetett szabotázsakcióknak. A vállalat gyakorlatilag tönkrement, és az államnak kellett megoldani a finanszírozási problémáit.
Rekord nagyságú, 41 milliárd eurós veszteséget termelt az év első hónapjában a német Uniper gázimportőr. Az okok egyértelműek: az orosz gáz hiányát a vállalat a globális piacról próbálta meg pótolni, azt azonban az energiaválság közepén csak csillagászati áron tudta beszerezni.
Az Uniper immár a hajókon, tartályban szállítható, cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG-kapacitások bővítésével van elfoglalva (december végén fogadta az első szállítmányt az újonnan épített wilhelmshaveni terminálon). A leköszönő vezér ugyanakkor felhívta rá a figyelmet: a jövőben az Északi Áramlat továbbra is elláthatja Németországot földgázzal – feltéve, ha Berlinnek lesz bármilyen szándéka Oroszországgal még üzletelni.
A napokban az orosz külügyminisztérium egyértelművé tette, hogy még mindig a nyugati országokat tartja a vezetékek ellen elkövetett robbantás felelőseinek.
Mint mondták, az, hogy a svédek nem hajlandóak megosztani a nyomozási eredményeiket, arra utal, hogy a nyugati titkosszolgálatok feltehetően eltitkolják az igazságot.
Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékei elleni merényletet a svédek vizsgálata szerint robbanások okozták, amit súlyos szabotázsnak minősítettek, de az eredményeket nem osztják meg, mert az „veszélyeztetné Svédország biztonságát". Most Oroszország panaszkodik amiatt, hogy Svédország nem osztja meg a vizsgálat eredményeit. Márpedig Oroszország az a fél, amely jelentős károkat és veszteségeket szenvedett el.
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség