Szerbia az elmúlt két évtizedben megvalósult mintegy 36 milliárd eurós (14700 milliárd forint) közvetlen külföldi befektetéssel (FDI) – a gazdasági méretéhez képest – vezető szerepet tölt be Európában, és az 5. helyen áll az új munkahelyek számát illetően, éppen a külföldi tőkének köszönhetően.
Ám amíg a múlt év rekordévnek számított, 2022 első félévében 3,5 százalékkal visszaestek a külföldi beruházások, emelte ki Aleksandar Ljubić (Alekszandar Lyubity), a Külföldi Beruházók Tanácsa végrehajtó igazgatója. A szerbiai közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában rámutatott,
a szerb gazdaság akkor tudja tartani a gazdasági növekedés ütemét, ha a befektetett tőke eléri a GDP legalább 25 százalékát.
Ma a külföldi beruházások átlagban annak 6 százalékát teszik ki.
Rámutatott, hogy a tanács 20 éve működik, ez idő alatt a szerbiai külföldi beruházások jelentős mértékben megnőttek. Mint mondta,
14 vállalat mintegy 3000 alkalmazottal működött a 2002-es kezdetekkor, ma viszont mintegy 150 külföldi befektető több mint 100.000 foglalkoztatottal dolgozik.
Két évtized alatt több mint 36 milliárd euró beruházás érkezett az országba, éppen ezért ezek a vállalatok meghatározó szerepet játszanak Szerbia gazdasági fejlődésében.
Ljubić kiemelte, Szerbiában jelentős mértékben javultak az üzletelési feltételek, egyrészt jelentősen jobb közúti és energetikai infrastruktúrával büszkélkedhet, egyre több törvényt hangol össze az ország az Európai Unió előírásaival. És miután a külföldi vállalatok mintegy 75 százaléka az unió tagállamaiból érkezett, Szerbia unióban történő gazdasági megítélése is változott. Az amin változtatni kell Ljubić szerint, az a munkát szabályozó törvény. A járvány alatt ugyan sok minden megváltozott, ma már az otthoni munkavégzés egyre elfogadottabb, de megjelentek eddig nem ismert munkavégzési lehetőségek is, amelyeket törvényes keretek közé kell foglalni.
Ljubić elmondta, jelentősen nagyobb külföldi beruházásra van szükség ahhoz, hogy az ország gazdasági növekedést tudjon megvalósítani, ahogy a hazai beruházásokat is legalább 10 százalék fölé kellene növelni, miközben a közberuházások a GDP 6 százalékát teszik ki.
A Nemzetközi Valutaalap az idén figyelmeztette Szerbiát (is) arra, hogy várhatóan egyre kisebb lesz a fejlődő gazdaságokba történő beruházás. Ljubić elmondta, hogy a járvány megviselte az európai országok többségét, a kontinensen zajló háború pedig a recesszió kapujába kényszerítette a nagy európai gazdaságokat, így Németországot és Olaszországot is, akik Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnerei. Mint szemléltette, ami ezekben az országokban történik, az jó eséllyel hatással lesz Szerbiára is, hiszen az ország gazdasági szempontból nagy mértékben függ az EU-tól.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Az ENSZ lépése boríthatja a Balkánt.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
A szerb elnök szerint az egyértelmű esetekben nem jelentene problémát az elítéltek kivégzése.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
