Jelenleg minden szem a Credit Suisse csoportra szegeződik. A bank átalakítana, a piacok pedig aggódnak a költségek miatt. Már néhány gazdag ügyfél elkezdte kivonni a pénzét.
Jónak volt nevezhető az ezelőtti hét a Credit Suisse csoport számára, amely két év óta a legnagyobb nyereséget könyvelte el. Ez azonban nem fedi el azt a hullámvasutat, amelynél az “adósság nemteljesítés elleni biztosításának” költsége rekordszintre nőtt, miközben nőttek a találgatások, hogy a bank miképp finanszírozhatja a régóta várt szerkezetátalakítását. A vad kilengések megrémítették a gazdag ügyfeleket,
(Százmillió dollár közel 43 milliárd forintnak felel meg – a szerk.)
A bank kapcsolati menedzserei igyekeznek az ügyfeleket maradásra bírni, miközben a rivális bankárok szurkolnak a Credit Suisse pénzügyi helyzetével kapcsolatos spekulációknak. Végül a Credit Suisse 3 milliárd dolláros kötvény-visszavásárlással lépett közbe, hogy megnyugtassa a piacot, és kihasználja adósságai közelmúltbeli eladását – számolt be a Bloomberg.
Az elmúlt időszak kétségbeesett manőverezése rávilágít arra, hogy Ulrich Koerner vezérigazgatónak sürgősen végre kell hajtania – a több mint két hónapja készülő – szerkezetátalakítást. Koerner vizsgálgatja a veszteséges befektetési bank radikális megszorításait, beleértve nagy részek leválasztását is, nehogy a bajok végül a vagyonkezelési üzletágat is károsítsák. Azonban az egyik legfontosabb kérdés – miből fizessék a tervet – kevesebb, mint három héttel e grandiózus terv bemutatása előtt, továbbra is megválaszolatlanul maradt.
Míg a befektetési bankárok azzal vannak elfoglalva, hogy felvázolják, hogyan lehetne strukturálni a tőkeemelést, ha szükség lenne rá,
Mivel azonban egy olyan szerkezetátalakítás van kilátásban, amely több elemző becslése szerint legalább 4 milliárd dollárba (mintegy 1700 milliárd forintba) fog kerülni, a cégnek több lehetőséget is meg kell vizsgálnia a friss tőke előteremtésére.
Az egyik megoldás az lenne, hogy külső befektetőket vonnának be, hogy segítsék a befektetési bank tanácsadó és tőkepiaci üzletágának First Boston név alatti kiválását – jelentette a héten a Bloomberg. A Credit Suisse már közölte, hogy érdekelt egy másik kereskedési üzletág, az értékpapírosított termékek csoportjának legalább egy részének eladásában, és hogy más eszközértékesítéseket is fontolgat.
Az elemzők szerint a Credit Suisse jövedelmező svájci üzletága egy részének tőzsdei bevezetése, illetve a tőzsdei bevezetés vagy a vagyonkezelési egység eladása a készpénzszerzés további lehetőségei, de ezek kevésbé tekinthetőek vonzónak.
Miközben a befektetők Koerner tervének részleteire várnak, a Credit Suisse részvényeinek és adósságának vad ingadozása a céget könnyű célponttá teszi a gazdag ügyfeleket elcsábítani próbáló riválisok számára. A hitelező részvényei a múlt hét elején 12 százalékkal estek, majd pár nap múlva 15 százalékkal emelkedtek. Így is idén értékük több mint a felét elveszítették, és rekordalacsony szint közelében kereskednek.
A konkurens cégek bankárai – közülük néhányan korábbi Credit Suisse alkalmazott – a héten lecsaptak. Piaci mozgásokat, negatív híreket és a bank hitel-nemteljesítési csereügyleteivel kapcsolatos információkat továbbítva a vagyonkezelő ügyfeleiknek. Az iparágban régóta folyik a vita arról, hogy az ilyen taktikák tisztességes játéknak számítanak-e, amikor egy bank a többi rivális célkeresztjébe kerül.
Szingapúrban és a Közel-Keleten egyes ügyfelek több tízmillió dolláros, sőt egyes esetekben ennél is nagyobb értékű készpénzfelvételt vagy vagyontárgyak áthelyezését kérték.
A Credit Suisse június 30-án világszerte 763 milliárd frankot (325 ezer milliárd forint ) kezelt, szemben az év eleji 856 milliárd frankkal, mivel a részvény- és kötvénypiacok visszaestek, és a bank megszakította kapcsolatait néhány tehetős orosszal.
Egy ázsiai családi iroda ügyfelének, aki készpénzfelvételt kért, a bank azt mondta, hogy a tranzakciók sora még feldolgozásra vár, ami átmeneti elmaradásokat eredményezett.
A privátbankárok igyekeznek beszélgetni az ügyfelekkel, hogy megnyugtassák őket a bank szilárd tőkepufferéről és likviditásáról. Elkezdtekolyan megoldásokat is javasolni az esetleges kitettség korlátozása érdekében, mint például a vagyon áthelyezése harmadik félhez, vagyonkezelőhöz, illetve a készpénz rövid lejáratú amerikai kincstárjegyekbe történő befektetése.
A Credit Suisse CET1 tőkemutatója június 30-án 13,5 százalék volt, ami jóval meghaladja a 8 százalékos nemzetközi szabályozói minimumot és a 10 százalék körüli svájci követelményt. A likviditási fedezeti mutatója az egyik legjobb és az egyik legmagasabb az európai és amerikai banki versenytársak között. Még ha mélyebb bajba is kerülne, a svájci kormány egy új törvényen dolgozik, amely állami likviditási fedezetet biztosítana a rendszerszinten releváns bankok számára. A tavalyi mérlegfőösszeg nagysága alapján a világ 45. legnagyobb bankja volt.
Amikor a pénzügyi piacok helyzete pozitívnak tűnik, a bankok kockázatos ügyleteket kötnek, amelyeket saját eszközeikkel fedeznek, így tisztességes nyereséget termelnek. Ha azonban romlik a helyzet a pénzpiacon, befektetéseik veszteséget mutatnak – ügyletek megkötésére kényszerülnek, és megtörténik a hitelállomány leépítése.
Ez fájdalmas folyamat a bankok számára. Azok, akik nem tudják kezelni a helyzetet, nagy veszteségeket könyvelnek el spekulációikból. Kudarcot szenvednek, mint például 2008-ban a Bear Sterns és a Lehman Brothers amerikai bankoknál. A nagy európai bankok akkor nem mentek csődbe, de a felszámolás folyamata nagyon megütötte őket.
A Credit Suiss áldozata lett a romló pénzügyi viszonyoknak, amit most a tőkeemelés mellett eszközeladással vagy saját adósságvásárlásával kell kompenzálnia. Pénteken bejelentette, hogy 3 milliárd dollárnyi saját adósságot vásárol, ami hasonló, mint amit 2016-ban a bajba került Deutsche Bank tett.
Ha a helyzet romlik, nem a Credit Suisse lesz az egyetlen befektetési bank, amely a peremen billeg. Csatlakozhatnak hozzá más befektetési házak is, amelyek túlságosan optimisták voltak a jövőt illetően. Tekintettel arra, hogy a világ milyen erősen épül a bankok által finanszírozott adósságra, az adóssághelyzet romlása számukra sem lesz túl örvendetes.
(Foto: The New York Times)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Az OpenAI vállalat már eddig is nagy népszerűségnek örvendett a sikeres ChatGPT megjelenése óta. Azonban az új, Sora névre keresztelt programja képes valami olyat alkotni, amit a népszerű testvére nem.
A tárcavezető szerint miközben a Balaton egy nagyszerűnek tűnő üdülési övezet, a helyiek küzdenek a jövőért, a mindennapi túlélésért.
„Legyen Spanyolország újra nagy” – hirdeti most a spanyol pért új kampányjelszava.
