Az export euróban számított értéke 13, az importé 23 százalékkal nagyobb volt 2022 júliusában az előző év azonos időszakáénál - derül ki a KSH elemzéséből. A termék-külkereskedelmi egyenleg 975 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 10, az importoldalon 3,9 százalékkal csökkent.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Az export euróban számított értéke 2022 júliusában 13, az importé 23 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál – derül ki a KSH elemzéséből. A termék-külkereskedelmi egyenleg 975 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 10, az importoldalon 3,9 százalékkal csökkent.
A kivitel értéke 2022 júliusában 10 milliárd 813 millió eurót (4348 milliárd forintot), a behozatalé 11 milliárd 962 millió eurót (4804 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi hiány 1,1 milliárd euró (456 milliárd forint) volt. A kivitel 77, a behozatal 71 százalékát az EU tagállamaival (EU27_2020) bonyolítottuk le – összegez a Központi Statisztikai Hivatal. 2022 júliusában az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 13, az importé 23 százalékkal nőtt.
A várakozásoknál lényegesen nagyobb, 1150 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben júliusban a júniusi 408 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 12,9 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor
– fogalmaz Suppan Gergely. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 975 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 175 millió euró deficithez képest. Az első hét hónapban 16,4 százalékkal nőtt az export, míg 27,2 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 6572 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 3327 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 3245 millió euró többlettel szemben
Suppan Gergely arra is felhívja a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képes olcsóbb orosz olajár.
Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
Tavaly az export euróértéke összesen 13,6 százalékkal, az importé 18,4 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott - hívja fel a figyelmet a makrogazdasági elemzési vezető hozzátéve, a beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 6-6,5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után. A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozások szintén rontották a német exportkilátásokat, valamint az ellátási láncok újabb fennakadásait okozták.
A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete.
Az előzetes folyó fizetési mérlegadatok alapján az első félévben az egyenleg mintegy 3,9 milliárd euróval romlott a tavalyi első félévhez képest, amit szinte teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Noha az áruforgalmi egyenleg összességében 5,4 milliárd euróval romlott, a szolgáltatások egyenlegének javulása az előbbit részben ellensúlyozta, így kisebb volt a folyó fizetési mérleg romlása – mutat rá Suppan Gergely.
A külkereskedelmi forgalom júliusban a várakozásoknak megfelelően alakult. Az euróban számított értékindex mindkét forgalmi irányon érdemben bővült: az importnál 22,7, míg az exportnál 12,9 százalékkal. A forintban számított indexek rendre 38,8, illetve 27,7 százalékos növekedést mutatnak – értékel Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Úgy látja, az emelkedés mindkét esetben elsősorban az árak növekedéséből fakad.
Bár a júliusi külkereskedelmi árindexek még nem érhetőek el, júniusban az import forintban számított árindexe 36,5, míg az exporté 27,8 százalék volt.
Így a külkereskedelmi egyenleg kedvezőtlenebbé válása és jelentős, 1,1 milliárd eurós hiánya nem abból következik, hogy volumenét tekintve alacsonyan alakulna az export vagy elszállna az import, hanem hogy az energiaárak emelkedése jelentősen megdrágította a behozatalt.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
