Éppen a földieper- és a meggylekvár, valamint a bodzaszörp készítésének idénye alatt okozott fejtörtést a cukorhiány Szerbiában. Napokig nem lehetett egy kilogrammos kiszerelésű cukrot találni a szerbiai üzletek polcain. A lekvárfőzés időszakában kialakult hiány pedig csak fokozta a hisztériát, hiszen amikor csak megjelent egy-egy kisebb mennyiség a polcokon, az emberek pánikvásárlásba kezdtek.
Ám a cukorhiányt nem a lekvárfőzés okozta, hanem a cukorturizmus.
Szerbiában ugyanis hatósági áras a cukor, 89 dinárra (0,75 euróra) korlátozták ugyanis az árát. Majdnem fele árban van, mintegy 60 dinárral olcsóbb a szerbiai cukor, mint a boszniai, így az elmúlt napokban tömegesen érkeztek emiatt Bosznia-Hercegovinából, különösen a boszniai Szerb Köztársaságból, cukorhiányt okozva a boltokban – közölte a szerb közszolgálati televízió.
Az, hogy a nyugati szomszédságból a szerbiai alacsonyabb árak miatt gyakran átkelnek a Drinán a polgárok, egyáltalán nem ritkaság, hiszen hónapokon keresztül Szerbiában tankolták meg az autóikat is, az üzemanyag ugyanis olcsóbb volt, mint náluk (most Szerbiában a benzin ára 187 dinár, míg a dízelért 203 dinárt kell fizetni). A Drina bal oldaláról most éppen a cukor és az étolaj iránt mutatnak érdeklődést.
Szerbiában nem korlátozták egyelőre sem a cukor, sem pedig az étolaj vásárlási mennyiségét, éppen ezért
az elmúlt napokban voltak olyanok is, akik 200 kilogramm cukrot vásároltak meg egy nap.
A hiány mindenek előtt a határmenti településeken volt érzékelhető, és a hír hallatára pedig a szakemberek szerint a kilencevenes évek háborúinak emlékei ébredtek fel az emberekben, amikor tartalékokat kellett felhalmozni, hiszen a háborús helyzet okozta szankciók és embargók miatt üresek voltak a boltok, vagyis ezúttal is pánikvásárlás indult el. A hirtelen kialakult hiányt pedig voltak, akik kihasználták országon belül, így több helyen 150 dinárt is elkértek egy kilogramm cukorért. Ezért korlátozta az állam a cukor árát, és szigorították az ellenőrzéseket. Nagy büntetéseket róttak ki azokra, akik visszaélnek a helyzettel.
A cukorgyárak azonban a felvásárlási árra panaszkodnak, az infláció és az előállítási költségek magasabb árat követelnének meg, így nekik a hatósági ár egyáltalán nem kedvez. Szerintük legalább 10-20 százalékos áremelésre lenne szükség.
(Fotó: Aleksandra Petrović/Nova.rs)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Az ENSZ lépése boríthatja a Balkánt.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
A szerb elnök szerint az egyértelmű esetekben nem jelentene problémát az elítéltek kivégzése.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
