Június 28-án tartotta kamatmeghatározó ülését a Monetáris Tanács, amely a forint elmúlt napokbeli rekordgyenge teljesítménye miatt volt kulcsfontosságú. Az sem volt kizárható, hogy monetáris politikai irányváltásba kezd a magyar jegybank. Végül a döntés felülmúlt minden előzetes várakozást. Lássuk a helyzet szakértő értékelését a Bankholding elemzésére építve!
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Mint arról beszámoltunk a forint az elmúlt napon 404 forint felett is járt. Ennek orvoslására a jegybanknak több forgatókönyv állt rendelkezésére. Az egyik egy teljes monetáris politikai irányváltást, a másik az eddig megszokott ütemtervet jelentette volna.
A jegybank számára ott volt a lehetőség, hogy felhagy a két kamattal való operálással, hiszen a kettőt - a jegybanki alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot - eggyé is transzformálhatná és ezentúl az irányadó kamat a jegybanki alapkamat lehetett volna az egyhetes betéti kamat helyett. Ezt indokolta volna a továbbra is dinamikus inflációs nyomás párhuzamosan a gyenge forintárfolyammal, ráadásul nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a legutóbbi egyhetes betéti kamatemelés sem. De ezen felül szükség volt az egyhetes betéti kamat további emelésére a korábbi 7,25 százalékról. A jegybanki alapkamat eddig ezzel szemben csupán 5,90 százalékos volt. A két típus összevonásával pedig már egy monetáris politikai irányváltásról beszélhetnénk, ami egy jelentős lépésnek számítana. De ha egybevonásra nem is került sor, tanácsos lett volna szinkronba hozni egymással a kamatokat.
A másik lehetőség az volt, hogy a jegybank semmit sem változtat a kamatemelési ütemtervén és az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot emeli jelentősen. Ezen a ponton viszont továbbra is fennáll a forintgyengülés, ami fűti az inflációt. Ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi kamatemelések sem segítettek a forint árfolyamán és az infláció mérséklődésén sem, akkor egy ilyen lépés megkérdőjelezhetővé válik. Ugyanakkor érthető a két kamatszint fenntartása: a piac jelenleg az egyhetes betéti kamathoz igazodik, amelynek előnye, hogy hetente változtatható, így nagyobb mozgásteret jelent a jegybanknak.
Egy rendkívül feszült várakozás előzte meg tehát a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntését: mint később kiderült, nem is ok nélkül, hiszen a jegybank váratlant húzott – írja a Bankholding elemzője.
Bőven az előzetes várakozásokra rácáfolva mintegy 185 bázisponttal emelték meg a jegybanki alapkamatot a korábbi 5,90 százalékról, ami így elég magas értékre, 7,75 százalékra emelkedett. De a Monetáris Tanács megemelte az egynapos betéti kamatot, valamint az egynapos fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát is. Az egynapos betéti kamatot 7,25 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát pedig 10,25 százalékra növelték.
Mintha a forint megérezte volna a hazai jegybank váratlan húzását, hiszen a magyar deviza még ma délelőtt közvetlenül a döntés előtt némileg erősödött, viszont a döntést követően már egyértelműen kijelenthető, hogy erősödő pályára állt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a közelmúltban a forint a szokásos fundamentumokat figyelmen kívül hagyva, szinte bármilyen hírre képes volt jelentősen gyengülni. Tette ezt annak ellenére, hogy a hazai reálkamat szintje továbbra is a negatív tartományban tartózkodik, viszont régiós, illetve nemzetközi összehasonlításban ez a szint kifejezetten visszafogott. Ezen felül a forint árfolyamának mozgására döntően nem a kamatszint van hatással jelen állás szerint. Sokkal inkább az orosz-ukrán háború, a kockázatkerülés és az Európai Uniós embargós illetve források folyósításáról szóló viták kimenetele játszik kulcsfontosságú szerepet – írja a Bankholding.
A forint szokásos fundamentumai: a forint érzékenyen reagál a kisebb sokkokra is. A fundamentumoknak azokat az adatokat tekintjük, amelyek egyrészt befolyásolják az adott ország pénzének árfolyamát, másrészt összefüggésben állnak az adott állam pénzügyi állapotával, illetve gazdasági helyzetével (pl. GDP, államadósság, költségvetési egyenleg, kereskedelmi mérleg).
Ami a közeljövőt illeti a várakozások szerint az egy hónappal korábbi szinthez képest magasabb szinttel kell számolnunk a határidős kamatlábak tekintetében. Ami a konkrét számokat illeti: az egy hónappal ezelőtti szinthez viszonyítva jelen állás szerint a következő hónapban 8,74 százalék, három hónap múlva 9,73 százalék, fél év múlva 10,21 százalék, kilenc hónap múlva 10,22 százalék, egy év múlva pedig 10,03 százalék körüli kamatszintet jósolnak. A jó hír viszont, hogy ezt követően azt várják, hogy az addigi magasnak mondható hazai kamatszint újra csökkenésnek indul.
Fontos előzmény, hogy 2021 őszén meredeken elszálltak az energiaárak, aminek egyenes következménye volt egy jelentős, széleskörű inflációs nyomás, ami kihat a háztartási energiaárak szinten tartására is. Ezt a tendenciát csak tovább erősítette az ukrajnai konfliktus, hiszen folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése. Az elmúlt időszakban erős volt a volatilitás és a kiszámíthatatlanság az áru- és pénzpiacokon, ami pedig tovább fokozta a kamatemelési várakozásokat is.
Volatilitás: lényegében változékonyságot jelent, a kereskedők szokták nyomonkövetni, hogy naprakészek legyenek az adott kereskedelmi termék árfolyamának mozgásával, de használják a kifejezést a piac mozgására is.
A nyersanyagárak tekintetében a háború kitörését követő meredek kilengés után jelentős a korrekció. Idén az infláció a bázishatások okán fokozatos mérséklődést mutathatna, viszont a fentebb említett tényezők magasabb inflációs pályát eredményeznek a közeljövőben.
Mindeközben számos kormányzati intézkedés is inflációt fűtő hatással rendelkezik: a minimálbér jelentős emelése, az szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj. Ezek nagyjából 1000 milliárd forinttal növelték meg a háztartások jövedelmét, ami ugyan élénkítette a fogyasztást, de fűtötte az inflációt is.
Az inflációt a növekvő költségvetési bevételek is élénkíthetik, amit a jegybank megítélése is alátámasztott. Ugyanakkor ez a kockázati tényező már csökkenni látszik éppen a kormány azirányú elköteleződése okán, hogy betartsa az idei évre tervezett 4,9 százalékos hiánycélt.
Éppen ezért az MNB proaktívan a 2021-es év közepén kamatemelési ciklusba kezdett, ami az elkövetkező hónapokban is biztosan folytatódni fog. Az MNB iránymutatása szerint így az idei őszi hónapokig további kamatemelésekre lehet számítani. Az előzetes becslések szerint a rendkívül erős inflációs kockázatok okán őszre 8,50 százalékig emelkedhet az alapkamat.
Az idei év végén azonban várhatóan ismételten szimmetrikus kamatfolyosó fog kialakulni;mindazonáltal az egyhetes betéti kamat és az alapkamat visszametszése legkorábban 2023 második felétől indulhat meg, de ez is csak abban az esetben, ha az inflációs folyamatok úgy alakulnak, hogy 2023 után ismét vállalható lehet a 2-4 százalékos toleranciasáv.
Toleranciasáv: a jegybankok a döntéseik során az adott pontcél teljesítésére helyezik a hangsúlyt. A toleranciasáv azt hivatott megjeleníteni, hogy az infláció az adott pontcél körül ingadozhat gazdasági sokkok hatására.
Mindezek szerint 2023 végére az előzetes várakozásokat figyelembe véve 7,00 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat és az alapkamat is. Az alapkamat és az infláció alakulását egyébként az alábbi ábra (1. ábra) kiválóan szemlélteti és tökéletesen nyomonkövethető mindkét mutató.
1. ábra Forrás: Bankholding
A jegybankok alapvető jellemzői közé tartozik azon tulajdonságuk, hogy a kínálati ársokkokat nem képesek befolyásolni, így az elsődleges cél a sokkhatások szűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése. Jelenleg ez folyik világszerte a jegybankok berkein belül. A jelenlegi globális méretű inflációt többnyire a megélhetéshez szükséges áruk áremelkedése ösztönzi, ez pedig azért akut probléma, mert fékezni fogja a gazdaságokat, hiszen a vásárlóerő visszaesik. Ezért fontos, hogy a központi bankok ne essenek át a ló túloldalára, azaz a monetáris kondíciókat ne szigorítsák túl, ami a jegybankok munkájának nehézségét adja. A hazai kamatemelések és a jövőbeni kamatemelések tekintetében érdemes bízni abban, hogy elégségesek lesznek a problémák kezelésére, ezen eredmények ugyanakkor csak egy-másfél év múlva lesznek kézzelfoghatóak.
Az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye szerint az inflációs kilátások és kockázatok alakulását a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli, ha pedig szükségesnek látja, a monetáris kondíciók további szigorítását is hajlandó lesz meglépni. A Monetáris Tanács kamatemelési ciklusát addig fogja folytatni, amíg az infláció fenntartható módon nem stabilizálódik a jegybanki cél környékén, de szükséges inflációs kockázatok újbóli kiegyensúlyozása is a monetáris politika időhorizontján.
A Monetáris Tanács éppen ezért vezette ki a nem konvencionális mennyiségi lazításokat (állampapír vásárlási és a növekedési kötvény program). A jegybank jelen állás szerint egyelőre nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat pedig a lejáratig mindenképp tartja. Az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel fogja követni, ha pedig szükséges be fog avatkozni átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások ugyanakkor továbbra sem fogják a monetáris politikai irányultság megváltozását jelenteni – szögezi le a Bankholding.
Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
A kérdés a kábítószer termesztésére, birtoklására és korlátozott személyes használatára is vonatkozik majd.
Van olyan termék, ami 40 százalékkal lett kisebb.
