Állami energiacégek kopogtatnak az ajtójukon: magyar fiatalok oldanák meg a megújulók nagy problémáját

Nagyon sokrétű a vállalkozásuk profilja. Energetikával, adatközpontokkal, kriptobányászattal is foglalkoznak, de mit is jelent ez a gyakorlatban?

Jogg Balázs: Energetikai cégekkel dolgozunk együtt erőművek termelési teljesítményének optimalizálásán. Szabályozható fogyasztással rendelkező mobil adatközpontokat csatlakoztatunk elsősorban megújuló erőművekre annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzuk az ingatag termelést.

Tárolják vagy felhasználják az energiát?

Jogg Dániel: Az energia tárolása nagyon lehatárolt, drága és erősen környezetszennyező is, mert

Ráadásul az előállításuk rengeteg energiát emészt fel. Emiatt a mi üzletpolitikánk inkább a rugalmasan szabályozható fogyasztásra koncentrál.

Energiaválságban szükség van extra fogyasztókra?

JD: A megújuló erőműveknek általában többletkapacitásuk van, amit nem tárolni, hanem szabályozni kell. Az energiatöbbletet a szerverközpontban átalakítjuk számítási kapacitásra,

amit aztán tudományos kutatásra és blockchain cégeknek történő értékesítésre lehet felhasználni.

Mit nyújtanak a mobil adatközpontok az erőművek számára?

JD: Szabályozhatják a termelést és értékes adatokat nyerhetnek belőle. Ezeket az adatközpontokat bármikor ki- vagy be lehet kapcsolni, mivel mi nem olyan szerverszolgáltatást nyújtunk, mint például a Google, aminek folyamatosan működnie kell. Új-Zélandon például egy 4 megawatt teljesítményű vízerőmű 2 megawattos extra kapacitását használjuk ki. Ha energiahiány alakul ki a hálózaton, akkor egyszerűen kikapcsolják az adatközpontot és amint újra kiegyensúlyozottá válik a termelés, akkor visszakapcsolják azt.

Magyarországon is van futó projektjük?

JB: Az E.ON-al közösen egy fogyasztó oldali kiegyensúlyozó rendszert hoztunk létre egy gázüzemű erőműnél.

Miért éri meg pénzügyileg az adatközpont működtetése az erőművek számára?

JD: A megújuló erőforrásoknál az ingadozásokat gázmotoros egységekkel egyensúlyozzák ki, amik lassabban szabályozhatóak és költségesek. Ez azt jelenti, hogy napsütés esetén lekapcsolják ezeket a kiegészítő energiatermelőket, mert a naperőmű önmagában többletet termel, viszont, ha befelhősödik az ég, akkor

A gázmotoros egységek kihasználtsága 40 százalék alatti, magas a szervízigényük, nagyon gyenge az energiatermelési hatékonyságuk, valamint a környezetterhelésük is magasabb, mint a megújulóknak. Az adatközpontjainkkal ezeknek az egységeknek a kihasználtsága 96 százalékra nő, tehát szinte folyamatos termelésre állhatnak át az erőművek úgy, hogy a gázmotoros egység helyett az adatközpontot kapcsolhatják ki vagy be, ha éppen hiány vagy túltermelés van. A fosszilis erőforrásokkal működő erőművek lekapcsolásával egyre nagyobb lesz az igény a nagy mennyiségű megújuló energia előállítására és az ebből fakadó költséges ingadozás kiegyensúlyozására.

Tárolás helyett tehát inkább optimalizálni kell a termelést. Sok hasznos energia veszik el?

JB: Jelentős mennyiségű, egyébként felhasználható energia veszik el a legtöbb erőműnél. Egy megawattot termelő naperőműhöz minimum 30 százaléknyi energiatárolóra lenne szükség ahhoz, hogy a hálózati kiegyensúlyozás adott legyen.

Ha jól sejtem, akkor ez a valóságban nem így működik.

JD: Sajnos nem és ez folyamatosan növeli a hálózat kiegyensúlyozatlanságát, ami növeli a költségeket az erőművek számára. A legolcsóbb megoldás még mindig az előbb már említett dízelgenerátorok beüzemelése, amivel költséghatékonyan oldják meg a hálózat kiegyensúlyozását.

Tehát akkor nincs tisztán megújuló energia?

JD: Sajnos ez egyelőre még nem megoldott. Az Enerhash megoldása átmenetet jelent és összehangolja a két rendszert annak érdekében, hogy a leghatékonyabban működhessen az erőmű.

Csak megújuló energiával termelő erőművekkel vannak kapcsolatban?

JD: Minden típusú erőművel együtt tudunk dolgozni. A legtöbb megkeresés vízerőművektől és olajipari társaságoktól érkezik. Az elsőnél a nagyobb vízhozamok által létrejött többletet kell felhasználni, míg az olajipari termelés nincs rákapcsolva az energetikai hálózatra, így a melléktermékként létrejött fáklyagázokból nyert értékes energiát tudjunk adatközpontokkal felhasználni. A helyszíni felhasználással 96 százalékkal csökkenthető a metánkibocsátás, valamint több mint 60 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátás. Ezen felül az olcsón kinyert energiát fel lehet használni olyan számítási kapacitásra, amivel új olaj- vagy földgázforrásokat lehet megtalálni.

Mely országokban vannak jelen?

JB: Nagyon lassú a döntéshozatal a nagy energetikai cégeknél, így sok projekt még kezdeti státuszban van, de jelen vagyunk Új-Zélandon, az Egyesült Államokban, Svédországban, valamint együtt dolgozunk Argentína állami olajvállalatával is, de érkeztek megkeresések Pakisztánból, Ománból, Indonéziából, Kanadából, Törökországból és Németországból is.

Mekkora a beruházási igénye az adatközpontnak?

JB: Megawattonként 2-3 millió dollár.

JD: Ez egyébként

Ki fizeti meg ennek a költségét?

JB: Amíg kezdeti szakaszban voltunk, addig befektetők bevonásával ruháztunk be az adatközpontokba és az erőművektől nem kértünk semmit, sőt kifizettük a felhasznált áramot. Egyre több erőmű keres fel minket, így a modellünk is változás alatt áll, de folyamatosan vonunk be további tőkét a nemzetközi piacra lépés finanszírozására.

Ez pontosan mit jelent?

JB: Pénzt kérünk az erőművektől az adatközpontért, azonban már teljes egészében ők élvezhetik az előnyeit, mi pedig tanácsadás és operáció szervezés szintjén vagyunk jelen a továbbiakban.

Az erőművek bevétele a termelés optimalizálásával növekszik, de az önök bevétele miből származik?

JB: Az egyik fő bevételi forrásunk az adatközpontok értékesítése és a megtermelt energia felhasználásával kinyert szerverkapacitási díj, amire

Ezeknek a telepítése után a szabályozásért és tanácsadásért kérünk pénzt.

Az általános fogyasztóknak, magánszemélyeknek származik előnye az erőművek optimalizálásából?

JD: Mivel nem önmagukat látják el energiával a fogyasztók, ezért közvetlenül nem éreznek belőle semmit, viszont az államnak és az erőműveknek az a fő feladatuk, hogy akadálymentesen ellássák a fogyasztókat energiával. Ahogy már korábban említettem, a kiegyensúlyozásnak egyre nagyobb költségei vannak, amit az állam és közvetve a fogyasztók viselnek el.

Eleinte nem látta meg a lehetőséget az adatközpontokban az energiaszektor. Ez miért lehetett?

JD: Nagyon komplex az üzlet és sokan nem értették pontosan, mivel foglalkozunk.

Első lépésként be kellett mutatni az ötletünket és annak gyakorlati hasznait, mert

JB: Nagy előnyünk, hogy mi voltunk az elsők, akik – tanulmányaink és tapasztalatunk alapján – az energiaszektor nyelvén kezdtünk el beszélni az adatközpontok előnyeiről. Az évekkel ezelőtti kommunikációnk mostanra ért be. A mai napig meglepődünk azon, hogy

Utolérte már a piac az Enerhash-t?

JD: Nagyon kevés szereplő van a piacon, aki az adatközpontok energetikai megoldásaival foglalkozik. Volt már arra példa, hogy egy internetes oldal egy az egyben lemásolta a weboldalunkat. Megjelentek olyan adatközpont üzemeltetéssel és bitcoin bányászattal foglalkozó óriásvállalatok, akik energetikai szakembereket foglalkoztatnak, de ezek a cégek inkább csak az olcsó energiát keresik és velünk ellentétben nem akarják segíteni az erőművek helyzetét.

A mai napig kiemelkedő téma az energiaválság. Idén télen lesz elegendő energiája Magyarországnak?

JD: Teljesen biztos vagyok, mivel nagyon sok betáplálási pontja van Magyarországnak és

A nagyobb kérdés az, hogy milyen áron szerezzük be az energiát. A globális energiaválság hatására jelentősen megugrottak az árak és ez az európai piacon hatványozottan érezhető a földgáz esetében megfigyelhető orosz függés miatt.

Mitől alakulhatott ki a drasztikus áremelkedés?

JD: A járvány után jelentősen megnőtt a kereslet, de nagyban hozzájárult az erőltetett zöldátmenet is.

Számomra érthetetlen, amit a németek csinálnak az atomenergiában. A környezetszennyező szénerőművek hosszú távon pótolhatóak, de a helyükre gázüzemű erőműveket kellene telepíteni, mert azok megbízhatóan, szabályozhatóan, magas hatásfokon és alacsony szén-dioxid-kibocsátással működnek. Mindenkinek meg kell értenie, hogy

A koszovói kormány az energiaválságra hivatkozva tavaly év végén betiltotta a kriptobányászatot. Ez máshol is előfordulhat?

JB: Az energiafelhasználás korlátozása egyre gyakoribb. A kriptobányászatot azért szokták kiemelni, mivel az nagy energiaigényű és könnyen szabályozható terület. Elsőként Kínában kapcsolták le a nagy energiafogyasztó kriptobányász eszközöket, mivel azok szénbányákra és gázüzemű erőművekre voltak kötve. A kriptobányászat óriási károsanyag-kibocsátással járt, így Kína a klímacélok elérése miatt betiltotta a bányászást. Ennek hatására a kriptobányászattal foglalkozó cégek áttelepültek Kazahsztánba, ahol idővel ugyancsak korlátozták a működésüket, ami érthető, hiszen ezeknek a bányászeszközöknek a fogyasztása egész Magyarországéval vetekszik.