A vizes szén nehezen ég: euromilliókba került Szerbiának a tanulópénz

2021. december 19. 11:07

Szerbia elektromos áram gazdálkodását az összeomlás veszélyeztette, miután a múlt vasárnap (december 12-én) a havazást olyan nem várt események követték, amelyek miatt leállt a Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) mind a hat blokkja. Ugyanis a TENT az ország villanyáram-szükségleteinek 50 százalékát állítja elő.

2021. december 19. 11:07
null

Az obrenováci (Belgrád külvárosi települése) hőerőmű továbbra is a leginkább környezetszennyező módszerrel, szén felhasználásával állítja elő az áramot. A légszennyezés csökkentése érdekében Szerbia jelentős beruházásokat tervezett, illetve valósított meg ennél a hőerőműnél, szűrőberendezések, azaz karbonmentesítő berendezéseket szereltek fel négy blokkra. Ezzel jelentős mértékben sikerült csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Az elsődleges célja ezzel a beruházással az volt, hogy 2050-re tolják ki a szénről más, megújuló energiaforrásra való teljes átállás határidejét, ugyanis Szerbia megtermelt villanyáramának 70 százaléka szén égetéséből származik.

Arra viszont senki sem számított, legalább is a kormány és az illetékes közvállalatok eddigi magyarázata szerint, hogy a múlt hét vasárnapi havazás annyira benedvesítheti a nyitott széntározókat, hogy leállhat a hőerőmű. A sáros, iszapos nedves széntől ugyanis meghibásodott az ország legnagyobb hőerőműve.

Érdemes megnézni a Szerbiai Villanyhálózatok Rt. (Elektromreže Srbije) napi jelentésében feltüntetett adatokat. Egy nappal a hóesést megelőzően, december 11-én:
a hőerőművek 2604 megawatt,
a vízerőművek 839 MW ,
a szélerőművek 357 MW,
a földgázból pedig 69 MWáramot állítottak elő,  
és 694 MW áramot szállítottak be az országba (mindenek előtt Romániából, Bulgáriából, Montenegróból, Albániából és Észak-Macedóniából).  

Az azt követő vasárnap, miután a délutáni órákban folyamatosan leálltak a TENT blokkjai, 1116 MW-ra csökkent a villanyáram előállítása, növelni kellett a vízerőmű kapacitásait, mégpedig 2585 megawattra.

A hóesés mellett elállt a szél is, így csupán 62 megawatt áramot tudtak kinyerni a szélerőművekből, ezért a földgáz kapacitásokat is erősíteni kellett. Az áramimportot is növelni kellett 872 megawattra,

és már Magyarországról, Bosznia-Hercegovinából is vásárolt, ahonnan normális körülmények között Szerbia inkább kiszállít. A helyzet az ipar igényeinek kielégítése miatt hétfőn rosszabbodott, hiszen akkor már a szükségleteket az ország csak 1650 megawatt áram behozatalából tudta kielégíteni, ezúttal is teljesen támaszkodva a szomszédos országokra.

Kedden már 1842 megawatt áramot importált, amikor egy megawatt/óra 393,5 euróba került.

Egyes médiaszámítások szerint, Szerbia 25 millió eurót fizetett ki három nap alatt a villanyáramigények külföldről származó pótlására.

A Nikola Tesla Hőerőmű kapacitásainak folyamatos visszaállításával a hétvégére stabilizálódott a helyzet. Így tegnap, vagyis szombaton (december 18-án) 2761 megawatt áramot termeltek meg a hőerőművekben, 1527 megawattot a vízerőműben, 171 megawattot a szélerőműben és 95 megawattot a földgáz felhasználásával. De az így megtermelt 4554 megawatt villanyáram sem fedezte a szükségleteket, ami szombaton 5216 megawattot tett ki, így 648 megawatt beszállítására mutatkozott igény.

Ekkora már a villanyáram ára is csökkent 320,32 euróra megawattonként.

Szerbia, hiába vásárol az energiaválság idején a tőzsde áraihoz képest messzemenően kedvezőbb áron földgázt Oroszországtól (1000 köbméter gázért 270 dolláros árat fizet), ha amikor több földgázra volna szüksége a leszerződött mennyiség leszállítása mellett, akkor a hiányt a tőzsdén kénytelen megvásárolni. Így egyes médiaértesülések szerint az elmúlt napokban a Szerbiai Villanygazdaság további 4,7 millió dollárt (4,14 millió eurót) volt kénytelen elkülöníteni földgázra.

A legnagyobb hőerőmű leállása a Nikola Tesla Hőerőmű négy igazgatójának leváltását és a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) megbízott igazgatójának lemondását követelte. Ana Brnabić miniszterelnök szabotázs lehetőségét hangoztatta.  Aleksandar Vučić államfő ugyanakkor péntek esti megnyilatkozásában elvetette ennek lehetőségét, ő inkább a felelőtlenséggel magyarázta a történteket, ezért emelte ki, hogy a helyzet stabilitását követően a Szerbiai Villanygazdaság igazgatójának lemondására lehet számítani. Bejelentette ugyanakkor, hogy miután hideg tél elé nézünk, hasonló rendkívüli helyzetekre számítanak.

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zoli bácsi 3
2021. december 22. 14:09
Valószínű valami rendetlenség, szabotázs vagy trehányság lehetett az oka. A szenes erőművek általában a folyamatosan érkező szenet égetik elsődlegesen. Ha szállítási nehézség lép fel akkor kerül sor a felhalmozott tartalékokra. A szabadtéren felhalmozott szén kezelése külön technológia. Meg kell akadályozni az öngyulladást és az átázást. Folyamatosan forgatni kell. Ha vizes a szén akkor alapból nem szabad eltüzelni.
Dr. Greta Grünberg
2021. december 20. 17:27
Kellene a Vaskapu-szorosra építeni egy 200 méteres gátat, egy nagy erőművel és azzal megoldódna a probléma. Egy csapásra egy másik problémát is megoldana, bónuszként elönthetné a víz végre teljesen a Kárpát-medencét, sőt, akár Linzig is, és így lehetne jó nagy a magyar tenger, és végre rendes flottánk is ellentengernaggyal. Vizes ország vagy mi, ami vogymuk feleim.
Nehidd El
2021. december 20. 17:26
FeGyőr épp munkanélküli, szerintem szívesen adna nekik energiaügyben tanácsokat. Pl. hogy tegyenek pár atomerőművet a háztetőkre.
B_kanya
2021. december 20. 15:49
Mondjuk bandika csak babázzon, mert a háztetőre szerelt fotovoltaikus "atomerőművek" SEM adnak áramot, ha be vannak havazva.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!