Modern kori hidegháború: az űrverseny egyre fokozódik

Még néhány hónapja arról láthattunk képeket, hogy a Nemzetközi Űrállomáson a különböző nemzetek (Japán, Oroszország, az Egyesült Államok és Európa) űrhajósai szinte nagy családként ünnepelnek közös pizzapartival, most úgy tűnik a nemzetek közötti együttműködés korszaka a végéhez közeledik és helyét a nemzetközi rivalizálás időszaka veheti át, írja Peter Apps a khaleejtimes.com oldalon.

Felfokozott hangulat és eseménydús időszak jellemzi az űripar elmúlt időszakát

Augusztusban a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy amerikai űrhajóst a Nemzetközi Űrállomás szándékos szabotálásával vádolt meg, a hírt azonban a NASA gyorsan cáfolta.

Miután Kínát egy 2011-es amerikai kongresszusi rendelet, a Wolf-kiegészítés gyakorlatilag eltiltotta a Nemzetközi Űrállomással és a NASA-val való együttműködéstől, az ország rohamléptekkel halad előre saját űrállomásának építésével.          

Oroszország és Kína ráadásul memorandumot írt alá arról, hogy együttműködnek egy holdbázis létrehozásában is, bár a küldetés időpontja és annak részletei még nem világosak. A NASA Artemis 1-je - az Apollo-program óta a legnagyobb rakétája - még idén felszáll, hogy tesztelje azokat a rendszereket, amelyekkel az Egyesült Államok reményei szerint, 2023-ra az űrhajósok visszatérhetnek a Holdra. Ez egy újabb jele lehet az új hidegháborúra emlékeztető űrversenynek, véli a cikk szerzője.     

Azonban a történelem során már sokat látott rivalizáláshoz képest az új űrverseny azért összetettebb probléma. A versenyben sokkal több szereplő vesz részt, például nagyvállalatok is, így nem  csupán nemzetek harcáról beszélhetünk. 

Emellett most nem csupán az űrbéli területszerzés a cél: az elektronikus hadviseléstől kezdve a Föld körüli alacsony pályán működő műholdak elleni fegyvereken át, egészen a Naprendszer, különösen a Mars gyarmatosításáért folytatott harc korai szakasza is fontos célnak számít.     

A szakértők szerint

és hasonló szervezeteket alapít, mint az amerikai űrhadsereg. Tavaly júliusban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is azzal vádolta meg Oroszországot, hogy műholdellenes fegyvert tesztel, mivel egy orosz műhold jelentősen megközelítette amerikai társait.      

A legtöbben hosszú távú célok megvalósításán kezdtek el gondolkodni

Idén az Egyesült Államok és Kína is küldött szondákat a Marsra. A kínai Zhurong rover az elmúlt három hónapban folyamatosan működésben volt. A kifinomultabb NASA Perseverance pedig február óta aktív és többek között egy kis kísérleti helikoptert is bevetett. Mindkettőt hosszú távú küldetések eszközeként mutatták be.     

Kína hosszú távra tervez: az állami média ismertette a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány jelentését, amely szerint

A kínai tudósok véleménye szerint egy ilyen teljesítményhez jelentős technikai problémák leküzdésére van szükség. A projekt megvalósíthatóságának tanulmányozása Peking 2021-2025-ös gazdasági tervének részét képezi.

Kína jelenlegi űrállomása lehet a legnagyobb platform a Föld körüli pályán, ha a Nemzetközi Űrállomás működését nem sikerül 2030-ig meghosszabbítani, ahogyan abban az Egyesült Államok bízik. 

Oroszország a közelmúltban számolt be róla, hogy az űrállomás egyik modulján repedések mutatkoznak, amelyek idővel súlyosbodni fognak, továbbá már most a berendezések meghibásodásának lavinájára figyelmeztetett, ami feltehetőleg 2025-ben következik be.

Míg az Egyesült Államok az Artemis-programban való együttműködésről európai és ázsiai szövetségesekkel kötött megállapodásokat, addig Kína a fejlődő országok felé kezdett nyitni, de kiterjesztheti az együttműködést Oroszországra is.

Amerikai-orosz bizalmatlanság

A nyár folyamán több amerikai médium, köztük a Daily Beast és az Ars Technica technológiai oldal is olyan cikkeket közölt, amelyek megkérdőjelezték az orosz űrprogram eredményeit, miután egy orosz modul rakétái - látszólag spontán módon - működésbe léptek, röviddel az űrállomásra való megérkezésük után.

Az Egyesült Államok az űrsiklóprogram 2011-es leállítását követően Oroszországtól függött azzal kapcsolatban, hogy űrhajósokat juttathasson el a Nemzetközi Űrállomásra és vissza. Tavaly azonban Amerika újraindította saját programját. A kapcsolatok azóta tovább romlottak, amit erősített az is, hogy Moszkva közelebb került más feltörekvő űrhatalmakhoz, például Indiához és az Egyesült Arab Emírségekhez és segíti ezen országok űrhajósait kiképezni. Ezek fontos szövetségek, ezért is szorgalmazza az Egyesült Államok, hogy saját megállapodásokat kössön olyan partnerekkel, mint az Egyesült Királyság, Japán és az európai hatalmak, hogy csatlakozzanak az Artemishez, zárul a Khaleej Times véleménycikke.

(Borítókép: Unsplash/NASA)