José Ángel Gurría, az OECD főtitkára a vasárnapi G20 virtuális találkozón mutatta be az OECD jelentését, ami a koronavírus világjárvány gazdasági hatásairól számol be. A jelentés szerint ha a járvány terjedése továbbra is folytatódik, nagyon nehéz idők elött áll a világgazdaság.
A jelentés a járvány gazdasági aktivitásra gyakorolt hatásait vizsgálta olyan vállalatokon keresztül, amelyek a közvetlen személyes kapcsolatokra támaszkodnak, többek közt szerepelnek a kutatásban légitársaságok, a szállás- és vendéglátóipari szolgáltatók, a turizmus, a kiskereskedelmi szolgáltatások vagy a művészet és szabadidő területén működő vállalatok, valamint az ingatlanügynökségek.
Rengeteg ország állította le gazdasági tevékenységeinek egy részét annak érdekében, hogy megfékezze a járvány terjedését. Az OECD szerint a fejlett országok iparágai nem álltak le teljesen, de amennyiben a helyzet tovább fokozódik, akkor
az egyes országok gazdaságainak növekedési üteme akár 2 százalékponttal is csökkenhet minden szigorú korlátozással elmúló hónapra.
A legnagyobb csapás a turizmust érheti, amelynek bevételei akár 70 százalékkal is csökkenhetnek a fejlett gazdaságokban.
A kutatás szerint a fejlett gazdaságokban, ideértve Németországot, Nagy Britanniát és az Egyesült Államokat, a kibocsátás átlagosan körülbelül 15 százalékkal is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy az összes iparág komoly vesztségeket szenvedhet el. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen adat a kisebb gazdaságokban elérheti a 25 százalékot is.
Az alábbi ábra jelzi, hogy a szervezet Magyarországot is a veszélyeztetettebb országok közé sorolja, ahol nemzetközi viszonylatban nagyobb visszaesés is bekövetkezhet átmenetileg.
Az adatok tükrében az OECD hangsúlyozza, hogy a világgazdaság elkerülhetetlenül recesszióba fog lépni. Gurria arra hívta fel a figyelmet – ahogyan azt az IMF és a WTO is tette –, hogy
szorosabb együttműködésre lesz szükség a jövőben.
Ezen kívül a szervezet főtitkára a vonatkozó monetáris, fiskális és strukturális politikák végrehajtását, a meglévő kereskedelmi korlátok felszámolását – elsősorban az orvosi ellátás vonatkozásában –, a fejlődő és alacsony jövedelmű országok támogatását, a dolgozók és munkanélküliek támogatását, illetve a vállalatok – különösen a KKV szektor – kisegítését sürgette.