A globalizáció azt jelentette, hogy az 1980-ban még csak a világ GDP-jének egy százalékát adó Kína a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjává vált 2001-ben és ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2010-re részesedését a világ össztermékéből 20 százalékra növelje. A WTO-tagság lebontotta az USA és Kína közötti gazdasági vámok jelentős részét, így a képzetlen munkaerőt igénylő munkaintenzív szektorokat a tőketulajdonosok Kínába helyezték át. A szerző azt állítja, hogy
Kína megjelenése sokkal súlyosabban érintette az amerikai dolgozók közösségeit mint a korábbi globalizációs időszakok.
A valósággal való szembesülés hatására a közgazdaságtanban egyre fontosabbá vált az átmeneti alkalmazkodási folyamat gyorsaságának illetve az elosztási hatásoknak a számszerűsítése. A korábbi feltételezésekkel szemben kiderült, hogy az átmeneti időszak nagyon is hosszú, az érintett közösségek jóléti veszteségei pedig súlyosak és koncentráltan jelentkeznek.
A kilencvenes évektől azokban az amerikai iparágakban, amelyek Kínával való versenyre kényszerültek, több gyárbezárás és alacsonyabb foglalkoztatottság volt megfigyelhető, mint a kínai versenytől védettebb iparágakban. Ráadásul az érintett területeken a dolgozók fizetése is alacsonyabbá és bizonytalanabbá vált. A magasan képzett munkavállalókat mindez alig érintette, mivel a megszűnő iparágak ügyvédei, HR-szakemberei és adminisztratív dolgozói nagyobb nehézségek nélkül találtak új munkát.
Az alacsony képzettségűek veszteségeit a szociális transzferek viszont alig kompenzálták. A gyárbezárások és a növekvő munkanélküliség miatt újabb és újabb szektorok lehetetlenültek el, például a helyi éttermek, üzletek és fodrászatok. Emellett a veszteségek a termelési lánc más részeire is átterjedtek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a válság sújtotta területeken az adóbevételek is csökkentek, amely így nehezíti az államok számára feladataik ellátását.
Senses ráadásul rámutat a legfrissebb elemzésekre, amelyek tanulsága, hogy a teljes szektorok eltűnése egyéni szinten is válságot idéz elő: a gyártási szektorokban dolgozó férfiak bére csökken, akik így nehezebben találnak házastársat maguknak.
A házasságkötések és termékenység hanyatlása mellett az egészségi állapot és halálozási ráta is romlik, nem beszélve a tinédzserkori és házasságon kívüli születések számának növekedéséről.