Irigykedve néznek Magyarországra a románok: „Kezd talpra állni”
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/QfehJJlufZ31ftPFaa8Z-cgakQb9d7Ab6MZFdfrSrjY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2U4MjRiYzIxNzc1ZDQ2NGQ5Mzg0ZmIwMDczYWFjNjU4.jpg)
Szóba került a székelyföldi magyar klubok helyzete is.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/QfehJJlufZ31ftPFaa8Z-cgakQb9d7Ab6MZFdfrSrjY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2U4MjRiYzIxNzc1ZDQ2NGQ5Mzg0ZmIwMDczYWFjNjU4.jpg)
Az olcsó moly-vitorlást ausztrál ötlet alapján fejlesztették ki. Az egyik ilyen hajó sebességét a vízirendészet járőrhajójából mérték be: több mint harminc kilométerrel száguldott a Balatonon.
A Balatonon már akad néhány moly-vitorlás, ezek egyikének tulajdonosa Sövény Bálint. A Balatoni Vízirendészet bemérte a jármű sebességét: több mint harminc kilométerrel siklott a vízen. A szeles időben a könnyű hajótest mintegy fél méterrel a vízfelszín fölé emelkedik, ezért képes ekkora sebességre, írja a Sonline.
A szárnyas hajók technológiáját a múlt század elején fejlesztették ki: a motoros vízi járművek sebességét növelték a hajótest alá rögzített lapokkal. Ezeken a szárnylapokon a sebesség hatására felhajtóerő keletkezett, és az kiemelte a hajótestet a vízből, így a hajó megszabadult a közegellenállás jelentős részétől. Ezt a technológiát ültették át a moly-vitorlásokra, így növelve a gyorsaságukat.