Mármint egy európai parlamenti párt bevezette saját alkalmazottainál havi három nap erejéig, most mindenkit arra buzdítanak, hogy tegyen ugyanígy.
Nyitókép: Pixabay
***
A Baloldal az Európai Parlamentben képviselőcsoport az elmúlt fél évben úgynevezett menstruációs szabadságként havi három nap szabadságot engedélyezett a munkatársainak, és most a „sikeres eredmények” miatt a példájuk követésére buzdítanak – írja a Brussels Times.
Az indok, hogy a hasi görcsök, fej- és hátfájás, a szélsőséges hangulatingadozás, amely tüneteket egyes nők a menstruáció alatt tapasztalnak, jelentősen megnehezíthetik a munkanapokat, sőt, még akár betegszabadság kivételére is kényszeríthetik őket, ezért a menstruációs szabadság bevezetése megnyugvást jelenthetne számukra ebben az időszakban
Egyes ellenzők, köztük nőgyógyászok azonban éppen azzal érvelnek a hasonló intézkedések bevezetése ellen,
hogy a nőknek inkább a súlyos menstruációs fájdalmaik okának megtalálására kellene összpontosítaniuk,
és az efféle szabadságok megakadályozhatják őket abban, hogy orvoshoz forduljanak. Mások úgy vélik, egy ilyen engedmény széles körű bevezetése növelné a munkahelyi egyenlőtlenséget vagy okot szolgáltatna a női munkavállalók hátrányos megkülönböztetésére, mások pedig a rendszerrel való visszaélésektől tartanak.
Mindezek aggályok ellenére a Baloldal az Európai Parlamentben hat hónappal ezelőtt úgy döntött, titkársági dolgozói között bevezeti a menstruációs szabadság rendszerét, javítva a munkavállalók jólétét azáltal, „hogy elismeri szükségleteiket, és leküzdi a menstruációval kapcsolatos megbélyegzést”.
A képviselőcsoport főtitkára, Francisco Orozco Dopico szerint a kísérlet eddig sikeres volt, mostanra a menstruációs szabadság stabilan a többi betegszabadság-típus közé került, lehetővé téve a munkatársak számára, hogy orvosi igazolás nélkül havonta legfeljebb három napot kivegyenek, vagy heti három extra napot otthonról dolgozzanak. A próbaidőszak alatt a 92 fős létszámból hat különböző személy összesen 13 alkalommal vette igénybe a lehetőséget, a többiek azt mondták, azért nem tették, mert „nem volt rá szükségük”.
A képviselőcsoport másik munkatársa, Anastasia Cojocaru szintén arról számolt be, hogy a menstruációs szabadság bevezetése rendkívül pozitív hatással járt:
„Mint olyasvalaki, akinek korábban betegszabadságot kellett kivennie e miatt a probléma miatt, ez az intézkedés jelentős változást hozott a munkámban.
A létezése azt jelenti, hogy a menstruációs fájdalmat komolyan veszik, és radikálisan csökkenti a menstruációval kapcsolatos megbélyegzést.”
Utóbbi egyébként a menstruációs szabadságot pártolók egyik fő érve.
Bár egyetlen alkalmazott sem jelezte, hogy megbélyegzést vagy negatív reakciót tapasztalt volna, a 39 megkérdezett közül négyen jelezték, aggódtak amiatt, hogy a kísérlet miatt nőni fog a munkaterhelésük, illetve hogy az majd negatívan befolyásolja a kollégákkal és a vezetéssel való kapcsolatukat. A főtitkár, Dopico szerint mindez inkább annak a bűntudatnak a jele, „amelyet egyes nők éreznek, ha valóban kiveszik ezeket a napokat, amikor szükségük van rá”. Ezért most azon dolgoznak, hogy a menstruációs szabadság igénybevételét természetessé tegyék tájékoztató előadások, az új alkalmazottaknak szóló útmutatás, valamint a szélesebb körű munkahelyi jóléti intézkedések részeként történő beillesztése révén.
Más képviselőcsoportokat és az Európai Parlament adminisztrációját is ösztönzik ennek bevezetésére, mondván,
„ez olyan egyszerű, mint bízni abban, hogy a nők tudják, mi a legjobb a testüknek és a munkájuknak".
Néhány országban, például Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon és Indonéziában már évtizedek óta létezik valamilyen típusú menstruációs szabadság. Spanyolország tavaly, Európában elsőként törvényileg lehetővé tették a munkavállalók számára, hogy orvosi igazolással havonta legfeljebb öt nap menstruációs szabadságot kapjanak.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
Az Európai Bizottság elnökének megkopott varázsáról ír publicisztikájában a The Economist.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
„Magyar Péter a legdurvább háborús retorikát képviselő Európai Néppárthoz akar csatlakozni” – közölte a fideszes EP-képviselő.
Az amerikai sajtó is figyelemmel kísérte a magyarországi CPAC Hungaryt.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
