Magyarországnak igaza lett: az amerikaiaktól a svédekig már mindenki atomenergiát akar

Legalább 118 ország tett ígéretet szombaton Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) arra, hogy 

A tervek szerint a megújuló energiák megháromszorozása nyomán legkésőbb 2050-re akár teljesen meg lehet szabadítani a globális energiarendszert a fosszilis tüzelőanyagoktól.

A vállalás emellett a még mindig gyakorta használt szénenergia visszaszorítására, valamint a széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetésére szólít fel.

A javaslatot támogatta a többi között Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada, Chile és Barbados is.

Jóllehet olyan, jelentős szén-dioxid-kibocsátású országok, mint Kína és India korábban már jelezték támogatásukat a megújuló energiaforrások megháromszorozása felé, és a 2030-as határidővel is egyetértettek, közülük egyik ország sem állt a szombaton elfogadott vállalás mögé. Nem csatlakozott hozzá továbbá a többi között Kuvait, Irán, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Katar sem.

A szénenergiát még mindig nagy mértékben felhasználó Koszovó és a Dominikai Köztársaság ígéretet tett olyan tervek kidolgozására, melyek a szénenergia a gazdaságaikból történő kivezetését szolgálják.

Szultán Ahmed el-Dzsaber, a COP28 klíma-csúcsértekezlet elnöke elmondta, a most megfogalmazott célkitűzések segítenek visszaszorítani a szénenergia felhasználását. Egyúttal arra kérte a többi részt vevő országot, csatlakozzon a szombaton elfogadott vállaláshoz

A csúcstalálkozón mind az Európai Unió, mind az Egyesült Arab Emírségek arra törekszik, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ígéret bekerüljön majd a végső klímanyilatkozatba, ám ehhez egyetértésre lenne szükség a jelen lévő csaknem 200 ország között.

A 2050-re kitűzött klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül

Ugyancsak szombaton az Egyesült Államok vezetésével 

Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry ezzel kapcsolatban leszögezte: a 2050-re kitűzött klímasemlegesség nem érhető el atomenergia, így újabb atomerőművek üzembe helyezése nélkül.

A közös nyilatkozat aláírói között van a házigazda Egyesült Arab Emírségek mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Belgium, Finnország, Japán, Lengyelország, Svédország és Ukrajna is. A nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína azonban nem.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Dubajban adott interjújában úgy vélekedett, a klímacsúcson megfogalmazott célok erős üzenetet közvetítenek a befektetők és a pénzpiacok felé is.

Mint mondta, 

kiemelve, hogy kevésbé költségesek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, valamint energiafüggetlenséget is biztosítanak.

Novák Katalin fontos egyeztetéseket folytatott 

Novák Katalin köztársasági elnök több ország vezetőjével is kétoldalú megbeszélést folytatott az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.

A magyar államfő Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnökkel a demográfiai problémákról és az Európai Uniós források kérdéséről, Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnökkel a gazdasági kapcsolatok és a turisztikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt. Novák Katalint egyúttal állami látogatásra invitálták Vietnámba.

Novák Katalin Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel a gazdasági kapcsolatokról, a családok támogatásáról és a családi értékek védelméről beszélgetett, valamint meghívta a Családbarát Elnökök Hálózatába, amelyet a mongol elnök örömmel elfogadott.

A köztársasági elnök Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini királlyal energetikai kérdésekről és a közel-keleti helyzetről tárgyalt, Andrzej Duda lengyel elnökkel a két ország kapcsolatát elemezték, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel informális találkozón egyeztettek. A köztársasági elnök III. Károly brit uralkodóval arról beszélgetett a megnyitó előtt, hogy milyen várakozásokkal érkeztek a klímacsúcsra.

A fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség

A konferencián tartott pénteki beszédében Novák Katalin a család, a gyermekvállalása fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt hangsúlyozta, hogy 

 a bolygóért való felelősségérzetnek pedig előfeltétele, hogy érezzük az élet folytatásának felelősségét is.

„A környezet pusztítása Isten elleni vétek”

A Klímacsúcson a világ számos vezetője is felszólalt. 

Olaf Scholz német kancellár a létrehozott klímakatasztrófa-alap fontosságát hangsúlyozta. Szerinte 

ezért fontos, hogy minél többen támogassák ezt az alapot. „Azok az országok, amelyek jóléte az elmúlt évtizedekben óriási mértékben nőtt és amelyek így nagymértékben hozzájárultak a mai globális kibocsátásokhoz, felelősséggel tartoznak” – mutatott rá.

Ferenc pápa végül az egészségügyi állapota miatt nem tudott személyesen részt venni az eseményen, de Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár felolvasta a beszédét. Ebben úgy fogalmazott, hogy

A katolikus egyház feje levelében hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy áttörés történjen. „Nem részleges irányváltásra van szükség, hanem egy új útra, hogy együtt haladjunk előre” – húzta alá.

(MTI)

***

Nyitókép: GIUSEPPE CACACE / AFP